Füles alapján csípték fülön a fülfelező férfit

Italoztak, verekedtek, melynek hevét a vesztes fél fél füle bánta. A sebet ellátták, de a füles esetet valaki lefülelte, és a fülest a rendőrséggel megosztotta. Így lett fogas ügy a fül.

 

A gyanú szerint egy 42 éves férfi 2014. augusztus 10-én délután szomszédjánál italozott, amikor a szomszédasszonya élettársával, egy 58 éves férfival összeveszett, illetve összeverekedett. A vita hevében a 42 éves ember leharapta „barátja” jobb fülének egy részét, majd ellátta sebeit és tovább folytatták a társalgást.

A névtelen bejelentést követően a férfit a nagykanizsai rendőrök elfogták és a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, aki azt tagadta, hogy harapott volna, azonban azt elismerte, hogy a verekedés során letépte a másik férfi fülét.

A sérültet a mentők kórházba vitték, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya súlyos testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást O. Pál ellen.

Nem mindegy, mire ad felhatalmazást!

Legyenek körültekintőek, ha hivatali ügyeiket meghatalmazott útján intézik.

 

Mielőtt meghatalmazást adnak, tájékozódjanak teljes körűen az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok köréről, a befizetendő eljárási illetékek összegéről.

A meghatalmazás következő elemeire fordítsanak különös figyelmet: pontosan jelöljék meg, hogy kit, milyen ügyintézésre, mikor hatalmaznak meg. Ne hagyjanak kitöltetlen részeket, ne készítsenek úgynevezett biankó okiratot, amelyet az azt felhasználó tetszőlegesen tölthet ki. Minden dokumentum – így a meghatalmazás is – okiratnak minősül, amennyiben tényt bizonyít és formailag megfelel az előírásoknak.  Akár közirat-hamisítás bűncselekmény elkövetőivé válhat az, aki hiányosan tölti ki a meghatalmazást. A törvény ugyanis nem csupán a hamis közokirat készítését, felhasználását, de az ezekben történő közreműködést is bünteti. A közreműködés a törvényalkotó szerint azt – is – jelenti, ha nem körültekintően járnak el okiratok készítésekor.

Az ügyintézés lezárultával győződjenek meg arról, hogy a meghatalmazott a rá bízott feladatot maradéktalanul – a törvényeknek és szabályoknak megfelelően – elvégezte, az eljárási illetéket befizette és az ezt tanúsító dokumentumok hitelesek. A befizetést igazoló bizonylat ellenőrzésén túl érdemes utána járni a kötvényszám alapján például annak, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást valóban megkötötték-e. Az utóbbi időben ugyanis több biztosítási kötvényről, valamint eljárási illeték befizetését igazoló postai feladóvevényről derült ki, hogy teljes hamisítványok, melyeket számítógéppel készítettek. Ezekről első ránézésre nehéz megállapítani, hogy hamisak, így lehetséges, hogy az okmányirodában azt az ügyintéző elfogadja, és csak később derül ki, hogy nem valósak. Ilyen esetekben büntetőjogilag felelősségre vonható mind a hamis okirat készítője, mind a felhasználója – aki jelen példa alapján az okmányirodai ügyintézés során benyújtja.

Legyenek körültekintőek, ellenőrizzék a meghatalmazott által elvégzett munkát, hogy ezzel elkerülhessék a későbbi kellemetlenségeket.

ORFK Kommunikációs Szolgálat

 

Budapestet népszerűsítő fotókampány indult országszerte

A magyar fővárost népszerűsítő városkommunikációs fotókampányt indított a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Budapest a szemünk előtt címmel.

 

A hónap végéig tartó imázskampányban Bódis Krisztián, Hlinka Zsolt és Soós Bertalan képeiből készült óriásplakátok láthatók az ország 400 pontján. A szakmai zsűri által kiválasztott 15 fotó a klasszikus budapesti helyszíneket mutatja be fiatal, urbánus szemmel újraértelmezve.
Budapest legszebb látképéről Facebook közönségszavazás dönt, a fotókra augusztus 31-ig lehet szavazni – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A kampány és kiállítás célja megmutatni az állandóan változó fővárost, és hagyni, hogy Budapest lakói és az ország más pontjain élők is rácsodálkozzanak a városi tér érdekes pillanataira.
A fotókat szakmai zsűri választotta ki: Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál-és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója; Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője; Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője; Ács Zoltán újságíró, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője; Radisics Milán, a National Geographic fotósa és a SocialDaily portál alapítója; Batta Barnabás trendkutató, a Mitte Communications stratégiai igazgatója; Misetics Mátyás, a Várfok Galéria fotóművésze és a Mitte Communications kreatív igazgatója.
Az imázskampány a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ hosszabb távú, hagyományteremtő kezdeményezéseibe illeszkedik: a tervek szerint a következő években több alkalommal dokumentálnák és láttatnák Budapest dinamikusan változó tereit, ikonikus helyszíneit, ezzel is formálva a fővárosról mint turisztikai helyszínről és élettérről alkotott elképzelést.

Több ezer diákot ösztönöztek olvasásra

Több ezer diákot ért el az olvasást népszerűsítő program, a kisiskolásokat meséléssel, a nagyobbakat egyebek között vetélkedőkkel ösztönözték az olvasásra.

 

Az olvasóvá nevelés a 21. századi iskolában is kulcskérdés, ezért szerveztek olvasásnépszerűsítő országos programot.
Emlékeztettek: 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezte a 120 millió forintos programot, amelynek keretében a Klik a Magyar Olvasástársasággal és a Meseutca Alapítvánnyal együtt 28,2 millió forintból általános és középiskolákban hívta fel a figyelmet az olvasás fontosságára.
A június 30-án lezárult program első lépése a Kié az olvasás? című szakmai hátteret adó tanulmánykötet megjelentetése volt. A kötet az iskolások olvasóvá nevelésében jelentős szerepet vállaló szülők, tanárok, könyvtárosok, olvasásszociológusok, irodalmárok, pszichológusok, mese- és versmondók munkáját támogatta. A kiadványt a Klik minden állami fenntartású magyarországi tanintézetébe és több határon túli iskolába is eljuttatta.
A Betűfaló program keretében nyolc kortárs gyermekirodalmi alkotással ismerkedtek meg a diákok és a szemléletformáló felkészítésen részt vevő tanárok. Több mint nyolcvan pedagógus egy-egy kiválasztott művet dolgozott fel a Klik által fenntartott intézmények kétezer tanulójával. Emellett író-olvasó találkozókat is szerveztek.
Az Olvasó-társ program országszerte önkéntes középiskolásokat készített fel arra, hogy az iskolák közösségi szolgálat programja keretében rendszeresen meséljenek hátrányos helyzetű alsó tagozatos diáktársaiknak, és megkedveltessék velük az olvasás élményét. A következő tanév elején újabb helyszíneken folytatják ezt a programot.
Az olvasás népszerűsítésére két nagyszabású, a Klik valamennyi intézményét érintő vetélkedőt is szerveztek. A Plakátkészítő versenyben elsősorban az általános iskolások rajzkészségére számítottak. A pályázó diákok a magyar szerzők által írt kötelező olvasmányok vagy a Betűfaló programban szereplő kortárs gyermekirodalmi művek témáit dolgozták fel egy szabadon választott technikával készülő művel. A mindenekelőtt a középiskolás korosztályt megszólító Könyvtrailer résztvevői pedig a plakátkészítő versenyben is szereplő művek alapján készítették el két-háromperces videópályázataikat.
A beérkezett pályaműveket mindkét pályázat esetében szakmai zsűri értékelte. A plakátversenyre 2770 rajz, a könyvtrailer pályázatra 40 videó érkezett. Régiónként és korcsoportonként a legjobb két-három alkotás készítője értékes könyvutalványt kapott. (MTI)

Eltitkolt adó

NAV: 124 millió forintot próbáltak a cégek eltitkolni adómentes utalványok készpénzre váltásával és cseréjével.

 

Az adóhivatal előtt nem ismeretlen, hogy vannak, akik az adómentes utalványok készpénzre váltásával igyekeznek elkerülni az adófizetést – írták. A korábbi években ezért többször vizsgálták utólag az utalványok felhasználását.
Az egyik ellenőrzés során például kiderült, hogy a forgalmazó által kibocsátott utalványokat megvásárló társaságok úgy próbálták minimalizálni adókötelezettségüket, hogy alkalmazottaiknak a bejelentett jövedelmük fölötti összegeket utalvány formájában fizették ki. Az alkalmazottak még a kiosztás napján, foglalkoztatójuk tudtával, az általa biztosított helyiségben készpénzre váltották az utalványokat a kibocsátónál. Mivel a vizsgált időszakban hatályos jogszabályok nem adtak lehetőséget az utalványok készpénzre váltására, és mivel mindez a munkáltató “közreműködésével” zajlott, a NAV adókülönbözetet állapított meg a munkáltató terhére.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az utalvány akkor adómentes, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra használható fel, továbbá, ha az utalvány nem visszaváltható. Vagyis nem szabályos, ha a kibocsátó társaság az adómentesen adható utalványt olyan feltételekkel értékesíti a munkáltatónak, hogy a munkavállalók nála közvetlenül készpénzre válthatják vagy adóköteles utalványra cserélhetik. Ilyenkor a munkáltató nem fizeti meg a közterheket a juttatás után.

Átúszta a Cugaru-csatornát

Szombatra virradóra első magyarként és a világon 13. úszóként sikerült átúsznia a japán Cugaru-csatornát Mányoki Attila hosszútávúszónak.

 

A szervezőknek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az Ocean’s Seven elnevezésű sorozat részeként a zalaegerszegi hosszútávúszó 37,1 kilométert tett meg 7 óra 29 perc alatt. A Honsu és Hokkaido szigete között elért eredménye a világon a második legjobbnak számít.
Mányoki Attila helyi idő szerint hajnali 4 órakor indult el a Gongen-Zaki-fokról. “Az első óra nyugodtan telt, de azt követően nagyon elkezdett hullámozni a tenger és a szél is jelentősen felerősödött”, de később az áramlat lassult és a szélirány is kedvezően alakult – nyilatkozta a sportoló partra érést követően.
Az ultramaratonista végig nagyon erősnek érezte magát, bár a célhoz közeledve kis időre szüneteltetnie kellet az úszást. “Több nagyobb cápa is egyre közelebb került, és a szervezők úgy döntöttek, meg kell állnom” – tette hozzá.
Kis idő elteltével tiszta lett körülötte a tenger, folytathatta az útját Hokkaido felé. “A célterülethez közeledve a tenger egyre hidegebb lett és rengeteg medúza jelent meg, amelyektől néhány kellemetlen csípést szereztem” – mondta el a sportoló.
A Cugaru-csatornát a zala
egerszegi sportemberrel együtt eddig mindössze 13 úszta át. Mányoki Attila első magyarként, az eddigi második legjobb eredménnyel teljesítette a természeti körülmények miatt a világon az egyik legnehezebbnek számító távot. (MTI)

Asszonyok egymás közt

Kilökte a házból, mert el akarta zavarni a sógorasszonyt.

 

A gyanú szerint egy 41 éves asszony 2014. május 5-én a hajnali órákban orosztonyi házukban bántalmazta élettársának nővérét, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. A rendelkezésre álló információk alapján egy családi rendezvényen a 41 éves asszony és párja között szóváltás alakult ki, a férfi testvére próbálta őket kibékíteni, ebből alakult ki a konfliktus. A nyomozás során kiderült, hogy a nő kilökte sógornőjét az ajtón, aki a földre esett. A nagykanizsai rendőrök a nőt elfogták és a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsított a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, azzal védekezett, hogy csak a házból akarta elzavarni sógornőjét.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya súlyos testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az ügyben keletkezett iratokat B.L-né ellen szóló vádemelési javaslattal megküldte a Nagykanizsai Járási Ügyészségnek.

Másodszor rendeznek verklifesztivált Keszthelyen

Már közel félszáz külföldi és magyar kíntornás jelezte, hogy részt vesz a szeptember elején második alkalommal tartandó keszthelyi verklifesztiválon.

tavaly több ezer látogató volt kíváncsi az első nemzetközi verklifesztiválra és a résztvevőire, s bár úgy tervezték, hogy csak kétévente tartanak hasonló rendezvényt, a kíntornások és a közönség is “kikövetelte” az idei folytatást.
A KTE a Keszthely Térségi Vállalkozói Klubbal, a Sétálóutcai Kereskedők Egyesületével és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületével közösen szervezi meg szeptember 6-án és 7-én a második verklifesztivált, amelyre eddig 47 kíntornás jelezte a részvételét. Többségében svájci, német, lengyel, cseh és francia zenegépek és gazdáik érkeznek majd, de tavaly is volt három magyar résztvevő.
A fesztivál kezdeményezője a svájci, de már néhány éve Gyenesdiáson élő Hansjörg Surber, aki Keszthelyen zeneautomata- és fonográfmúzeumot is nyitott. Mint ahogy a gyűjteményében, úgy az utcai zenészeknél is akad a kézben hordható zenegéptől a teherautónyi zenélő szerkezetig mindenféle változat.
A múlt század fordulójának világát megidéző mechanikus zenegépek két napon át lesznek láthatók és hallhatók a város négy pontján, a Fő téren, a sétálóutcában, a piactéren és a Festetics-kastély parkjában.
A közönség ezúttal is megválaszthatja a legszebb hangú és küllemű zenegépet, illetve leginkább korhűen öltözött tulajdonosát, de a látogatókat is időutazásra invitálják a szervezők. A múlt évben tucatnyian vállalták, hogy a 18-19. század világának ruháit öltik magukra, s idén is erre bíztatják az érdeklődőket, hogy azután közülük is kiválaszthassa a közönség a legjobb jelmezben érkezettet – jelezte Bubla Zoltán.
    A kétnapos rendezvényen lesz kézműves kirakodóvásár, étkezési és italfogyasztási lehetőség, gyerekeknek és felnőttek szóló zenés, táncos programok is. Az első estén a Fő téren a Váci Szimfonikus Zenekar ad koncertet Zenével a világ körül címmel. (MTI)

Kevesebb sör fogy

A belföldi értékesítés 4,5 százalékkal csökkent tavaly.

 

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) közleménye szerint tavaly januártól 10 százalékkal emelkedett a sört terhelő jövedéki adó. Ezt az adóemelést a szövetség tagjai már nem tudtak önerőből kigazdálkodni, így emelkedett a sör fogyasztói ára is. A belföldi értékesítés azonban a volumenét tekintve 4,5 százalékkal csökkent tavaly – hívták fel a figyelmet.
A szakmai szervezet kiemelte: az elmúlt években folyamatosan emelkedő adóterhek a csökkenő belföldi fogyasztás mellett jelentősen csökkentették az ágazat profitabilitását.
A szövetség adatai szerint a legnagyobb magyarországi gyártók 2013-ban több mint 66 milliárd forint adót fizettek be az államháztartásba, ennek több mint felét jövedéki adó címén. Az iparágat számos egyéb specifikus adó, például a termékdíj és – az ízesített sörök esetében – a népegészségügyi termékadó is terheli, összességében tehát jelentős adómértékkel terhelt ágazatról van szó.
A belföldi fogyasztás több éve tartó csökkenő tendenciája, valamint az adóterhek növekedése jelentősen veszélyezteti a munkahelyek számának fenntartását – hívta fel a figyelmet az MSSZ.
A közlemény szerint a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai csaknem 1700 embert foglalkoztatnak közvetlenül, a beszállítók és a vendéglátóhelyek figyelembevételével pedig több mint 10 ezer embernek ad munkát az ágazat.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének tagja a Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, a negyedik nagy gyártó, a Pécsi Sörfőzde nem tagja a szervezetnek. Ez a négy cég a magyar sörpiac mintegy 95 százalékát fedi le. Tavaly összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesítettek, az előző évben pedig 6,312 millió hektolitert. (MTI)

1 109 110 111 112 113 125