Adóellenőrök éjszakája

Vendéglátóhelyeket, romkocsmákat ellenőrzött a NAV. Akadt gond a számlákkal, a feketemunkával, és egy helyet egy éjjel többször is ellenőriztek.

 

Nagyszabású összehangolt ellenőrzést hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a fővárosban. Az elmúlt hét végén 32 frekventált vendéglátóhelyet látogattak meg egy időben a revizorok, és egy-egy helyszínre háromszor is visszatértek. A vizsgált vendéglátóhelyek online pénztárgépekbe beütött forgalma 30 százalékkal nőtt az előző hét péntekjéhez képest. A NAV visszatérően ellenőrzi a vállalkozásokat mindaddig, amíg az adózás tekintetében rend nem lesz a fővárosi vendéglátóhelyeken.

A péntekről szombatra virradó éjszakán 110 ellenőr szállta meg Budapest belső kerületeinek népszerű – köztük a legexkluzívabb – vendéglátóhelyeit, romkocsmáit. A 32 helyszín némelyikére háromszor is visszatértek, hogy valós képet kapjanak a vállalkozás adózási fegyelméről.

Bár a revizorok találtak olyan vendéglátóhelyet is, amelynél a többszöri ellenőrzés sem tárt fel szabálytalanságot, az éjszaka általános tapasztalata mégiscsak az, hogy a kiemelt ellenőrzésről szóló előzetes figyelemfelhívások ellenére a vendéglátósok 65 százaléka követett el valamilyen szabálytalanságot, 38 százalékuk egyáltalán nem adott nyugtát a bevételeiről.

Az éjszaka előrehaladtával egyre gyakrabban maradt el a bizonylatadás a vásárolt ételekről, és még a legnevesebb helyek között is volt olyan, amely a második, harmadik ellenőrzésen megbukott. Az egyik romkocsma a második elmarasztaló kimenetelű ellenőrzés után szó szerint lehúzta a rolót. Több esetben feketefoglalkoztatásra is fény derült. Volt olyan hely, ahol a kiszolgálást végző, megrakott tálcákkal szlalomozó pincér letagadta, hogy alkalmazott lenne, mondván, csak bejött az utcáról segíteni — olvasható itt.

 

Égett az avar

Egy bevásárlóközpont mögött a 7-es számú főút mentén húsz négyzetméteren száraz avar égett, veszélyeztetve a környező épületeket.

 

A nagykanizsai hivatásos tűzoltók kéziszerszámokkal fékezték meg a lángokat. Személyi sérülés nem történt.

Vis maior kérelmek: 115 millió

Meghaladja a százmillió forintot azoknak a zalai településeknek a vis maior-kérelme.

 

Rigó Csaba a helyszínbejárással együtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta: eddig 18 zalai település jelentette be pályázati igényét összesen mintegy 115 millió forintra. A jelzések szerint leginkább önkormányzati utak – akad olyan település, ahol szinte mindegyik -, illetve vízelvezető árkok károsodtak a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt.
Példaként említette, hogy Csatár önkormányzata nyolc út és közművek helyreállítását, Várvölgy kilenc települési út, Alsópáhok pedig tizennégy utca helyreállítását oldaná meg az állami támogatás segítségével. A kormánymegbízott hozzátette azt is: vis maior-támogatásra akkor nyújthatnak be igényt a települések, ha a károk miatt az önkormányzati feladatellátásokban zavarok állnak be, például nem tudják elszállítani a hulladékot vagy a mentő nem tud bemenni egy beteghez.
Rigó Csaba a helyszínbejáráson a megyei katasztrófavédelem, a kormányhivatal építésügyi hatósága, valamint a közútkezelő munkatársainak kíséretében tekintette meg a legutóbbi nagy eső miatt elmosott vízelvezető árkokat és alámosott utakat. Közölte, hogy terveik szerint a közeljövőben katasztrófavédelmi gyakorlatot tartanak a településen, és ennek keretében a tényleges károk helyreállításában is segíteni tudnak.
Mátyás László (független) polgármester arról számolt be a jelenlévőknek, hogy július 30-án érte őket a viharos esőzés, amikor a település 13 útja közül 11 esetében az útpadkában vagy a burkolatban keletkeztek károk a sáros, törmelékes vízfolyás miatt. A magasabb területekről lezúduló iszapos víz házakba is betört, de egy kidőlt fától elszakadt villanyvezeték miatt a település szennyvízátemelője is leállt, és ezért egy házat a visszafolyó szennyvíz is elöntött.
Számításaik szerint mintegy 60 millió forintnyi kár keletkezett az 530 lakosú faluban, amelynek az éves költségvetése 40 millió forint. A jelentősebb károk enyhítésére 30 millió forintot remélnek, mert annak a tízszázalékos önrészét még ki tudják gazdálkodni – tette hozzá a polgármester. (MTI)

Fotó: Varga György

Füles alapján csípték fülön a fülfelező férfit

Italoztak, verekedtek, melynek hevét a vesztes fél fél füle bánta. A sebet ellátták, de a füles esetet valaki lefülelte, és a fülest a rendőrséggel megosztotta. Így lett fogas ügy a fül.

 

A gyanú szerint egy 42 éves férfi 2014. augusztus 10-én délután szomszédjánál italozott, amikor a szomszédasszonya élettársával, egy 58 éves férfival összeveszett, illetve összeverekedett. A vita hevében a 42 éves ember leharapta „barátja” jobb fülének egy részét, majd ellátta sebeit és tovább folytatták a társalgást.

A névtelen bejelentést követően a férfit a nagykanizsai rendőrök elfogták és a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, aki azt tagadta, hogy harapott volna, azonban azt elismerte, hogy a verekedés során letépte a másik férfi fülét.

A sérültet a mentők kórházba vitték, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya súlyos testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást O. Pál ellen.

Nem mindegy, mire ad felhatalmazást!

Legyenek körültekintőek, ha hivatali ügyeiket meghatalmazott útján intézik.

 

Mielőtt meghatalmazást adnak, tájékozódjanak teljes körűen az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok köréről, a befizetendő eljárási illetékek összegéről.

A meghatalmazás következő elemeire fordítsanak különös figyelmet: pontosan jelöljék meg, hogy kit, milyen ügyintézésre, mikor hatalmaznak meg. Ne hagyjanak kitöltetlen részeket, ne készítsenek úgynevezett biankó okiratot, amelyet az azt felhasználó tetszőlegesen tölthet ki. Minden dokumentum – így a meghatalmazás is – okiratnak minősül, amennyiben tényt bizonyít és formailag megfelel az előírásoknak.  Akár közirat-hamisítás bűncselekmény elkövetőivé válhat az, aki hiányosan tölti ki a meghatalmazást. A törvény ugyanis nem csupán a hamis közokirat készítését, felhasználását, de az ezekben történő közreműködést is bünteti. A közreműködés a törvényalkotó szerint azt – is – jelenti, ha nem körültekintően járnak el okiratok készítésekor.

Az ügyintézés lezárultával győződjenek meg arról, hogy a meghatalmazott a rá bízott feladatot maradéktalanul – a törvényeknek és szabályoknak megfelelően – elvégezte, az eljárási illetéket befizette és az ezt tanúsító dokumentumok hitelesek. A befizetést igazoló bizonylat ellenőrzésén túl érdemes utána járni a kötvényszám alapján például annak, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást valóban megkötötték-e. Az utóbbi időben ugyanis több biztosítási kötvényről, valamint eljárási illeték befizetését igazoló postai feladóvevényről derült ki, hogy teljes hamisítványok, melyeket számítógéppel készítettek. Ezekről első ránézésre nehéz megállapítani, hogy hamisak, így lehetséges, hogy az okmányirodában azt az ügyintéző elfogadja, és csak később derül ki, hogy nem valósak. Ilyen esetekben büntetőjogilag felelősségre vonható mind a hamis okirat készítője, mind a felhasználója – aki jelen példa alapján az okmányirodai ügyintézés során benyújtja.

Legyenek körültekintőek, ellenőrizzék a meghatalmazott által elvégzett munkát, hogy ezzel elkerülhessék a későbbi kellemetlenségeket.

ORFK Kommunikációs Szolgálat

 

Budapestet népszerűsítő fotókampány indult országszerte

A magyar fővárost népszerűsítő városkommunikációs fotókampányt indított a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Budapest a szemünk előtt címmel.

 

A hónap végéig tartó imázskampányban Bódis Krisztián, Hlinka Zsolt és Soós Bertalan képeiből készült óriásplakátok láthatók az ország 400 pontján. A szakmai zsűri által kiválasztott 15 fotó a klasszikus budapesti helyszíneket mutatja be fiatal, urbánus szemmel újraértelmezve.
Budapest legszebb látképéről Facebook közönségszavazás dönt, a fotókra augusztus 31-ig lehet szavazni – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A kampány és kiállítás célja megmutatni az állandóan változó fővárost, és hagyni, hogy Budapest lakói és az ország más pontjain élők is rácsodálkozzanak a városi tér érdekes pillanataira.
A fotókat szakmai zsűri választotta ki: Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál-és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója; Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője; Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője; Ács Zoltán újságíró, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője; Radisics Milán, a National Geographic fotósa és a SocialDaily portál alapítója; Batta Barnabás trendkutató, a Mitte Communications stratégiai igazgatója; Misetics Mátyás, a Várfok Galéria fotóművésze és a Mitte Communications kreatív igazgatója.
Az imázskampány a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ hosszabb távú, hagyományteremtő kezdeményezéseibe illeszkedik: a tervek szerint a következő években több alkalommal dokumentálnák és láttatnák Budapest dinamikusan változó tereit, ikonikus helyszíneit, ezzel is formálva a fővárosról mint turisztikai helyszínről és élettérről alkotott elképzelést.

Több ezer diákot ösztönöztek olvasásra

Több ezer diákot ért el az olvasást népszerűsítő program, a kisiskolásokat meséléssel, a nagyobbakat egyebek között vetélkedőkkel ösztönözték az olvasásra.

 

Az olvasóvá nevelés a 21. századi iskolában is kulcskérdés, ezért szerveztek olvasásnépszerűsítő országos programot.
Emlékeztettek: 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezte a 120 millió forintos programot, amelynek keretében a Klik a Magyar Olvasástársasággal és a Meseutca Alapítvánnyal együtt 28,2 millió forintból általános és középiskolákban hívta fel a figyelmet az olvasás fontosságára.
A június 30-án lezárult program első lépése a Kié az olvasás? című szakmai hátteret adó tanulmánykötet megjelentetése volt. A kötet az iskolások olvasóvá nevelésében jelentős szerepet vállaló szülők, tanárok, könyvtárosok, olvasásszociológusok, irodalmárok, pszichológusok, mese- és versmondók munkáját támogatta. A kiadványt a Klik minden állami fenntartású magyarországi tanintézetébe és több határon túli iskolába is eljuttatta.
A Betűfaló program keretében nyolc kortárs gyermekirodalmi alkotással ismerkedtek meg a diákok és a szemléletformáló felkészítésen részt vevő tanárok. Több mint nyolcvan pedagógus egy-egy kiválasztott művet dolgozott fel a Klik által fenntartott intézmények kétezer tanulójával. Emellett író-olvasó találkozókat is szerveztek.
Az Olvasó-társ program országszerte önkéntes középiskolásokat készített fel arra, hogy az iskolák közösségi szolgálat programja keretében rendszeresen meséljenek hátrányos helyzetű alsó tagozatos diáktársaiknak, és megkedveltessék velük az olvasás élményét. A következő tanév elején újabb helyszíneken folytatják ezt a programot.
Az olvasás népszerűsítésére két nagyszabású, a Klik valamennyi intézményét érintő vetélkedőt is szerveztek. A Plakátkészítő versenyben elsősorban az általános iskolások rajzkészségére számítottak. A pályázó diákok a magyar szerzők által írt kötelező olvasmányok vagy a Betűfaló programban szereplő kortárs gyermekirodalmi művek témáit dolgozták fel egy szabadon választott technikával készülő művel. A mindenekelőtt a középiskolás korosztályt megszólító Könyvtrailer résztvevői pedig a plakátkészítő versenyben is szereplő művek alapján készítették el két-háromperces videópályázataikat.
A beérkezett pályaműveket mindkét pályázat esetében szakmai zsűri értékelte. A plakátversenyre 2770 rajz, a könyvtrailer pályázatra 40 videó érkezett. Régiónként és korcsoportonként a legjobb két-három alkotás készítője értékes könyvutalványt kapott. (MTI)

Eltitkolt adó

NAV: 124 millió forintot próbáltak a cégek eltitkolni adómentes utalványok készpénzre váltásával és cseréjével.

 

Az adóhivatal előtt nem ismeretlen, hogy vannak, akik az adómentes utalványok készpénzre váltásával igyekeznek elkerülni az adófizetést – írták. A korábbi években ezért többször vizsgálták utólag az utalványok felhasználását.
Az egyik ellenőrzés során például kiderült, hogy a forgalmazó által kibocsátott utalványokat megvásárló társaságok úgy próbálták minimalizálni adókötelezettségüket, hogy alkalmazottaiknak a bejelentett jövedelmük fölötti összegeket utalvány formájában fizették ki. Az alkalmazottak még a kiosztás napján, foglalkoztatójuk tudtával, az általa biztosított helyiségben készpénzre váltották az utalványokat a kibocsátónál. Mivel a vizsgált időszakban hatályos jogszabályok nem adtak lehetőséget az utalványok készpénzre váltására, és mivel mindez a munkáltató “közreműködésével” zajlott, a NAV adókülönbözetet állapított meg a munkáltató terhére.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az utalvány akkor adómentes, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra használható fel, továbbá, ha az utalvány nem visszaváltható. Vagyis nem szabályos, ha a kibocsátó társaság az adómentesen adható utalványt olyan feltételekkel értékesíti a munkáltatónak, hogy a munkavállalók nála közvetlenül készpénzre válthatják vagy adóköteles utalványra cserélhetik. Ilyenkor a munkáltató nem fizeti meg a közterheket a juttatás után.

Átúszta a Cugaru-csatornát

Szombatra virradóra első magyarként és a világon 13. úszóként sikerült átúsznia a japán Cugaru-csatornát Mányoki Attila hosszútávúszónak.

 

A szervezőknek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az Ocean’s Seven elnevezésű sorozat részeként a zalaegerszegi hosszútávúszó 37,1 kilométert tett meg 7 óra 29 perc alatt. A Honsu és Hokkaido szigete között elért eredménye a világon a második legjobbnak számít.
Mányoki Attila helyi idő szerint hajnali 4 órakor indult el a Gongen-Zaki-fokról. “Az első óra nyugodtan telt, de azt követően nagyon elkezdett hullámozni a tenger és a szél is jelentősen felerősödött”, de később az áramlat lassult és a szélirány is kedvezően alakult – nyilatkozta a sportoló partra érést követően.
Az ultramaratonista végig nagyon erősnek érezte magát, bár a célhoz közeledve kis időre szüneteltetnie kellet az úszást. “Több nagyobb cápa is egyre közelebb került, és a szervezők úgy döntöttek, meg kell állnom” – tette hozzá.
Kis idő elteltével tiszta lett körülötte a tenger, folytathatta az útját Hokkaido felé. “A célterülethez közeledve a tenger egyre hidegebb lett és rengeteg medúza jelent meg, amelyektől néhány kellemetlen csípést szereztem” – mondta el a sportoló.
A Cugaru-csatornát a zala
egerszegi sportemberrel együtt eddig mindössze 13 úszta át. Mányoki Attila első magyarként, az eddigi második legjobb eredménnyel teljesítette a természeti körülmények miatt a világon az egyik legnehezebbnek számító távot. (MTI)

Asszonyok egymás közt

Kilökte a házból, mert el akarta zavarni a sógorasszonyt.

 

A gyanú szerint egy 41 éves asszony 2014. május 5-én a hajnali órákban orosztonyi házukban bántalmazta élettársának nővérét, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. A rendelkezésre álló információk alapján egy családi rendezvényen a 41 éves asszony és párja között szóváltás alakult ki, a férfi testvére próbálta őket kibékíteni, ebből alakult ki a konfliktus. A nyomozás során kiderült, hogy a nő kilökte sógornőjét az ajtón, aki a földre esett. A nagykanizsai rendőrök a nőt elfogták és a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanúsított a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, azzal védekezett, hogy csak a házból akarta elzavarni sógornőjét.

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya súlyos testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az ügyben keletkezett iratokat B.L-né ellen szóló vádemelési javaslattal megküldte a Nagykanizsai Járási Ügyészségnek.

1 101 102 103 104 105 117