Négy hét múlva választás

Négy hét múlva, vasárnap választja meg az ország 8 milliónál több választópolgára a települési önkormányzatok vezetőit és képviselőit a következő öt évre. Az október 12-ei települési szavazással egy időben választhatják meg a nemzetiségiként regisztrált választók is önkormányzataikat helyi, megyei vagy fővárosi, valamint országos szinten, ugyancsak 2019-ig.

Az ország 3177 települése közül kettőben – a Tolna megyei Aparhanton és a Vas megyei Tanakajdon – marad el a polgármester-választás október 12-én, mert egy jelöltet sem vettek nyilvántartásba a választásra. A többi településre összesen 8142 jelöltet vettek nyilvántartásba, közülük 6506-an (79 százalék) függetlenként indulnak.
A tízezer lakosnál kisebb településeken egyéni listán választják meg a képviselő-testületek tagjait, eredetileg összesen 14 572-t. A Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon azonban nem indult annyi jelölt, ahány tagból állna a testület, így e két településen elmarad a képviselő-választás. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint a választási bizottságok 35 914 egyéni listás jelöltet vettek nyilvántartásba, több mint 86 százalékuk függetlenként indul.
A 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az 1638 egyéni választókerületi mandátumért 8302-en versengenek, ebből 759-en függetlenként. A kompenzációs listás mandátumokat a jelöltek töredékszavazatainak arányában osztják szét az indulók között.
A budapesti főpolgármester-választásra hét jelöltet vettek nyilvántartásba.
A Nemzeti Választási Bizottság 1745 településre 2715 nemzetiségi választást írt ki, ám a választást csak ott tartják meg, ahol van elegendő számú jelölt, illetve szerepel a névjegyzékben választópolgár. A jelenlegi adatok szerint a kitűzött választásokból csak 2164-et lehet megtartani, 551 azonban elmarad.
A települési nemzetiségi választásokra 12 212 jelöltet vettek nyilvántartásba.
A települési önkormányzati választáson minden magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár részt vehet, míg a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán választáson csak azok, akik szeptember 26-áig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe.
A települési önkormányzatokba mandátumot szerző jelöltek, valamint a polgármester együtt képviselő-testületeket (megyei és fővárosi szinten közgyűlést) alkotnak, amelyben többségi határozatokkal hozzák meg döntéseiket.
A nemzetiségi önkormányzatok is képviselő-testületeket alkotnak, ebben hozzák meg döntéseiket, de – mivel itt nincs polgármester-választás – ezért megalakulásuk után maguk közül választanak elnököt. (MTI)

 

Vélemény, hozzászólás?