Felébredni a devizahitel-álomból

A Portfolio.hu legfrissebb értesülései szerint sajnos a korábbi várakozásokkal ellentétben nem lesz Kánaán a devizahiteleseknek a kormány tervezete szerint. A bankok működésével kapcsolatban azonban várható némi normalizálódás.

Rögtön az elején érdemes leszögezni a kölcsönös korrektség érdekében, hogy a devizahitel-válságnak nincs egyértelmű felelőse. Ezt a labdát ugyanis mindenki kapura rúgta.

A klasszikus bűnbak maga a pénzintézet, akinek a legnagyobb bűne az egyoldalú szerződésmódosítás.

Sokan összekeverik/beleveszik ezt a problémát a megnövekedett törlesztő részletek esetével, pedig ez nem egészen helytálló. Amiről igen gyakran elfeledkeznek, az az állami felelősség, amiből valamennyi kormány kivette a részét 1998 óta.

A bankok szabad versenyét szinte semmilyen állami korlát, vagy feltétel nem szabályozta,

ami elejét vehette volna a jövő problémáinak, aminek gyökér oka a szűklátókörűség (vélhetően még maguknak is hazudtak a törvényalkotók, mikor az euró mielőbbi bevezetésére bazíroztak) és a struccpolitika (érezték, hogy ebből baj lehet, de ki merte volna a látszat jólétben megkockáztatni az „olcsó pénz” elvételét?).

A harmadik tényező pedig maga a hitelfelvevő.

Az egy dolog, hogy a bank rendszerint nem adott megfelelő és teljes körű felvilágosítást – megalapozott üzleti érdeke miatt -, de az asztal túloldalán rendszerint helyet foglaltak olyan felnőtt emberek is, akik elhitték a következmények nélküli túlköltekezés illúzióját.

Az elmúlt években szinte minden évben zászlajára tűzte a kormány, hogy ezt a fertőző mételyét a nemzetgazdaságnak kiiktatja, ám ez egy olyan bonyolult műtét lenne, melynek biztosan maradandó károsodás lenne a vége. A jelen helyzetben látható eredmény azt tükrözi, hogy ezúttal egy kicsit körültekintőbbek voltak állami oldalon, noha nem egészen van összhangban a korábbi retorikával.

bilincs

Mi a tényállás?

Két fontos határozat van születőben. Az egyik, hogy a bankok hitelkibocsájtási lehetőségei valamelyest végre szabályzásra kerülnek. A tervezet szerint ez lesz a „fair bankrendszer”, mely részletesen körülhatárolja a bankok által nyújtható kamatszinteket, és tisztességes szerződési feltételeket.

A válság után ez egy logikus és egyben hasznos „vívmány” lehet, ami első sorban a fogyasztókat védi, másod sorban a bankok számára is ideálisabb utat jelöl ki, elkerülve az esetleges későbbi túlkapásokat.

A másik pedig a törlesztés forintosítása, de ez nem annyira kedvező a hitelfelvevők számára, mint ahogyan arra számítani lehetett.

Nagy csalódás ugyanis, hogy a devizahitel hátralékot az aktuális árfolyamon átváltott forinthitellel lehet kiváltani csak, szemben az ígért, néhány évvel ezelőtti szinthez képest.

Mi jó, mi nem?

Ha a „fair bankrendszer” szisztémáját nézzük, mindenképpen egy felelős, és logikus következményként megszületett javaslatot láthatunk. A bankok versenyét közvetlenül szabályozó lépés nem szab gátat a hitelezésnek, ugyanakkor az olyan végzetes baklövésektől, mint az elmúlt években korlát nélkül ablakon kiszórt hitelek, megkíméli minden résztvevőjét a piacnak. A tervezet részletei egyenlőre nem ismertek, azonban az irányelv megszületése már eleve egy jó kezdeményezés. Bankok szempontjából a hátránya, hogy a hitelek kibocsájtása nem lesz annyira a pénzintézetre hagyva, mint előtte. Az eljárásokról és mértékekről az állam látszik gondoskodni, de a banki termékek kialakítását ez nem befolyásolja. Eszerint január 1-től azt kívánják meghatározni, hogy a bankok miként alakíthatják ki hitelszerződéseiket. A hiteligénylők szempontjából ez némi biztonságot nyújthat függetlenül a banki termékek tartalmától.

szemelyi_hitel

Az aktuális értéken történő forintosítás a hitelesek számára inkább savanyú szőlő. A jelen tervezet azt körvonalazza, hogy amennyiben a 8 éve felvett svájci frank hitelét forintosítaná, azt csak adott napi árfolyamon teheti meg. Vagyis nyerni nem nyer, legfeljebb kevesebbet bukik a kliens. Azért lehet ez fájó pont – a gazdasági körülményekben egyébként érthető döntés -, mert a kormánypropaganda évek óta azt sugallta, hogy a devizahitelesek körében kialakult extrém helyzetet ugyanolyan egyoldalúan fogja megoldani, ahogyan a bankok jártak el, kedvezőbb helyzetbe hozva az embereket ezáltal. A gazdaságban jártasabbak persze sejthették, hogy ennyire nem eszik forrón a kását, ám a tömegek számára félreérhető üzenetet közöltek. Az egyértelmű előny jelen helyzetben a bankok és az állam oldalán áll. A pénzintézetek számára így nem kell további, az árfolyamgát rögzítés során keletkezett veszteséget elszenvedniük, hanem gyakorlatilag reálértéken realizálhatják kintlévőségeiket. Az állam számára pedig azért pozitív, mivel a gazdaságunkba vetett bizalom a versenyszféra résztvevői szemében nem szenved nagyobb csorbát. Ellenkező esetben ugyanis a bankokon keresztül rendkívül meginoghatna a pénzügyi bizalom. (Habár a bankadó nem kerül eltörlésre.)

Összefoglalva tehát
1. az állam egyfelől szükségszerű, és számára előnyös lépéssel készül,
2. a bankok helyzete nem lesz rosszabb (noha jobb sem), hanem inkább stabilizálódhat
3. A hitelfelvevő puttonya ugyan nem ürül, de az út valamivel simábbá és biztonságosabbá válik

Szólj hozzá a Facebookon!
   
loading...