Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

Szólj hozzá a Facebookon!
   
loading...