Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.

Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.

(Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében 2017. július 28-án. MTI Fotó: Varga György)

A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, „küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Hozzátette, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket. MTI