Egyre elérhetőbb a napenergia hasznosítása

A napelemes rendszerek ára drasztikusan csökkent az elmúlt években, így csak elhatározás kérdése, hogy meg szeretnénk-e örökre szabadulni a villanyszámlánktól. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján évente megduplázódik az ún. háztartási méretű kiserőművek száma. Az Európai Energiafüggetlenségi Nyilatkozat aláírói erre alapozva szeretnék elérni, hogy tíz éven belül a napenergia minden negyedik háztartás számára támogatást jelentsen Magyarországon!

Nagy vállalásnak tűnik, hogy a háztartások negyede napelemekkel termeljen áramot, de korántsem kivitelezhetetlen! Az elkövetkezendő években fog tetőzni az a már javában zajló folyamat, mely alapjaiban változtatja meg a családok, és nem mellesleg a vállalkozások áramfogyasztási gyakorlatát.

„A háztartások és vállalkozások számára lehetőség nyílt arra, hogy kiváltsák a villanyszámlájukat azáltal, hogy annyi áramot termelhetnek maguknak, amennyire szükségük van, sőt, akár többet is”

– szól az Európai Energiafüggetlenségi Nyilatkozat szövege, ami az ezredfordulón még sci-fi lett volna, idén már csak figyelemkeltő felhívás, tizenöt év múlva pedig valószínűleg el sem fogjuk tudni képzelni másképp az életet. Miért fizetnénk valamiért, amit a Naptól ingyen is megkaphatunk?!

solarA cél, hogy energiaigényünk minél nagyobb hányadát mi állítsuk elő saját magunknak, megújuló energiaforrások használatával. Ezáltal csökkentjük költségeinket és az általunk okozott környezeti károkat egyaránt. Ennek praktikus eszköze egy napelemes rendszer, mely viszonylag kis befektetéssel lenullázza a villanyszámlát. Mivel a leginkább elterjedt típusok össze vannak kötve az elektromos hálózattal, az esetleges többlettermelés nem vész kárba, és akkor sem kerül veszélybe az áramellátás, ha épp felhős az idő vagy éjszaka van. Az értékesített felesleg ára ráadásul fedezi a napfénymentes órákban elhasznált áram költségeit, így ha a beépítendő elemeket megvásároltuk, önmagában a villamos energiáért nem kell többet fizetnünk.

Nem marad más hátra, minthogy valaki csatasorba állítsa és elvezesse a megújuló energiaforrások irányába mindazokat, akik nyitottak az új lehetőségekre, felelősségteljesen, tudatosan terveznek a jövőt illetően és fontosnak tartják a környezettudatos életmódot. Ezt a feladatot vállalta magára Petre András, a napelemes rendszerek szakértője.

„Egyáltalán nem olyan bonyolult dolog megszabadulni a villanyszámlától, mint amilyennek ezt sokan gondolják. Több kalkulátor található a neten, ahol egyszerűen beírjuk villanyszámlánk havi összegét és megadhatunk pár adatot, mire az kiszámítja, mekkora rendszerre van szükségünk. A kalkuláció alapján könnyű megterveztetni a rendszert, és arra is szakosodtak már cégek, hogy az engedélyeztetési eljáráson végigvezessék a vásárlót, illetve akár helyette elvégzik azt. Maga a szerelés egy nap, az egész procedúra pedig ideális esetben egy hónapos folyamat. Attól a pillanattól kezdve pedig, hogy a napelemes rendszert üzembe helyezik, nem lesz többé villanyszámla. A havi több ezer forintos megtakarításnak köszönhetően a beruházás 6-7 éven belül megtérül, azt követően pedig ingyen lesz az áramunk!”

– mondta a közel két évtizede napelemes rendszerekkel foglalkozó Petre András.

Nem vagyunk egyedül azzal a törekvéssel, hogy a megújuló energiaforrásokra nagyobb hangsúlyt helyezzünk. A környező országok többnyire előttünk járnak a napelemes rendszerek alkalmazása terén, de a magyarországi trendek is növekvő tendenciát mutatnak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján évente megduplázódik az ún. háztartási méretű kiserőművek száma. Tavaly év végéig 8829 lakás energiaellátását segítették napelemek, míg egy évvel korábban még csak 4855 otthonét. A változás léptékét jól mutatja, hogy 2010-ben még csak 292 ilyen épületről beszélhettünk.

Ezen a folyamaton szeretne Petre András gyorsítani. Szerinte most ideális napelemet vásárolni, hiszen az árverseny a termelés volumenének növelésével elérte azt a szintet, melynél jelentősen olcsóbban már nem tudják a rendszereket előállítani és értékesíteni. A napelemet pedig elég egyszer beszerelni, s utána a villanyszámla miatt többé nem  fog fájni a fejünk.

Jó hír a leendő nyugdíjasoknak!

…Feltéve, hogy nemcsak állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak… A Portfolio.hu legújabb információi szerint a önkéntes(magán)nyugdíjpénztárak meglehetősen jó eredményeket tudnak felmutatni, nem ritkán igen impozáns hozamokat elérve…

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona meghaladta az 1000 milliárd forintot 2014 év végén, mely éves szinten 10,5%-os bővülésnek felel meg. Hasonlóan jól teljesítettek az egészségpénztárak is, 45 milliárd forint feletti összvagyonnal zárták a tavalyi évet. A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el tavaly, a befektetési tevékenységen elért eredmény pedig 82,14 milliárd forintot tett ki – mondta el Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a mai sajtótájékoztatón.

A tavalyi évre vonatkozó főbb eredmények

A szövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak év végén 1009 milliárd forintra növelték összesített vagyonukat.
A tagpénztárak portfóliói kockázattól függően 2,2-18,51%-os hozamot értek el, a befektetési tevékenységen elért eredmény 82,14 milliárd forintot tett ki.
2014 év végén az önkéntes pénztárak 1,1 millió taggal rendelkeztek, ami éves szinten stagnálást mutat.
Az egy főre vetített vagyon 12,1%-kal, 932 ezer forintra emelkedett év végén.
Az egyéni befizetések összege is kimagasló volt, tavaly összesen több mint 61 milliárd forintot tett ki, ami 20%-kal magasabb a 2013-as adatokhoz viszonyítva.
A munkáltatói befizetések is meglódultak, tavaly összesen 36,4 milliárd forintot kitéve.

onyp_hozamok-20150211

Lehoczky szerint az önkéntes pénztárak tavalyi jó teljesítménye utat nyithat a taglétszám bővülése felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy tavaly az új belépők száma 8%-kal nőtt, ráadásul a pénztárak működési kiadásai is csökkentek.

A taglétszám növelését segítheti, amennyiben az elkövetkező időszakban nagyobb teret nyernek az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások a cafeteria-rendszeren belül, valamint maguk a munkáltatók is ösztönöznék az ebbe az irányba való elmozdulást – hangsúlyozta Lehoczky László, a portfolio.hu cikkében. A bejegyzésen az égészségpénztári hozamok is megtekinthetőek, szintén jelentős hozamokról árulkodva.

Ezek szerint mégsem olyan megbízhatatlanok és “rosszindulatúak” ezek a pénzintézetek, ahogyan azt a kormány aposztrofálta a 3000 milliárd forintnyi MANYUP tartalék államosításakor.

Fejlesztik a zalaegerszegi hulladékszállítási rendszert

Több mint negyedmilliárd forintos beruházással fejlesztik a zalaegerszegi hulladékszállítási rendszert, az Új Széchenyi Terv keretéből támogatott projekt szerződéseit kedden írták alá a zalai megyeszékhelyen.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a beruházás keretében új hulladékgyűjtő járműveket, edényeket, valamint a járművek útját nyomon követő navigációs eszközöket és programokat állítanak üzembe. A mintegy 260 millió forintos beruházáshoz 95 százalékos támogatást nyert a város önkormányzata.

(MTI)

A növekvő bevásárlóturizmus a gyenge forint talán egyetlen előnye

A gyenge forint hatására ismét megélénkült a bevásárlóturizmus a határokhoz közel eső településeken, főleg Szlovákiából jönnek át vásárolni Magyarországra, míg az osztrák határ mentén kevésbé érzékelhető a forgalom növekedése – derül ki az MTI megyei tudósítóinak körképéből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településein, de még Miskolcon is jószerivel hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt, Szlovákiából egyre többen járnak át eurójukat elkölteni, mivel a forint gyenge, a benzin és a gázolaj pedig lényegesen olcsóbb, mint a határ túloldalán. Az elmúlt év elején 316 forintot ért egy euró, és már akkor is sok szlovák állampolgár indult bevásárolni a határ menti magyar városokba, Ózdra, Sátoraljaújhelybe, de még a határtól hatvan kilométernyire lévő Miskolc hipermarketjeibe is.
Most, hogy még több forintot kapnak pénzükért, még inkább megéri átjönni – mondták az MTI tudósítójának a miskolci Búza téri piacon szlovák rendszámú autóval érkezők, akik azt is hozzátették: ha másért nem, de tankolni is érdemesebb Magyarországon, itt ugyanis kevéssel egy euró fölött van egy léter benzin ára, míg Szlovákiban ennél lényegesen többet kell fizetni érte.
Azt is elmondták a határ túloldalán élők, hogy egyre gyakrabban figyelik az euró forintárfolyamának változását, és ha már 5-8 forinttal is többet kapnak eurójukért, indulnak pénzüket költeni a határhoz közeli magyar településekre, elsősorban a hétvégéken, főként élelmiszerekre, de még sörre is.
Megélénkült a szlovák rendszámú autók forgalma az elmúlt napokban Nógrád megye határ menti városaiban is, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kereskedők szerint a magas euróárfolyam és a szlovákiaihoz képest olcsóbb benzin miatt északi szomszédunkból most többen látogatnak vásárlási céllal Magyarországra.
Az autósok már azzal is nyernek literenként húsz-harminc forintot, ha az országhatár innenső oldalán tankolnak, de a számukra kedvező euró/forint átváltási arány miatt az élelmiszeripari termékeket és egyes fogyasztási cikkeket is olcsóbban tudják megvenni Magyarországon. Salgótarjánban a városi piac és a hipermarketek forgalmának jelentős részét biztosítják a Fülekről, Losoncról, Rimaszombatról bevásárolni érkező turisták, Nógrád megye nyugati nagyobb városában pedig a Nagykürtösről, Ipolyságról, illetve a környező határ menti falvakból érkezők élénkítik a forgalmat.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere az MTI-nek elmondta: amikor 310 forint fölött váltják át az eurót, ugrásszerűen megnő a Szlovákiából érkező, Balassagyarmaton vásárlók száma. Az alpolgármester megjegyezte: városukban ennek is köszönhetően a 2014-es évben jelentős bevételnövekedést értek el a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, ami az önkormányzatnak is kétszámjegyű helyi iparűzési adóbevétel-növekedést jelent.
A Szlovákiából dunai hidakon át megközelíthető Komárom és Esztergom 40-50 kilométerről is vonzza a szlovák vásárlókat – mondták az el az MTI-nek a két település üzleteiben.
Komáromban az egyik kereskedelmi lánc áruháza közvetlenül az Erzsébet-híd lábánál található, az üzlet parkolójában többségben vannak a szlovák rendszámú autók. Jelenlétük folyamatos, szinte független a forint/euró árfolyamtól, legfeljebb az figyelhető meg, ha az euró kiugróan erős, nagyobb értékű bevásárlásokat végeznek.
A két város benzinkútjainál is állandó a szlovák ügyfelek forgalma, a kezelők elmondták, még céges kártyával is átjárnak tankolni Magyarországra.
A komáromi gyógyfürdő idegenforgalmi vezetője, Molnár Gyöngyi szerint folyamatosan harminc százalékra tehető a Felvidékről érkező vendégek aránya. A révkomáromi lakcímkártyát bemutatók is megkapják a komáromiaknak járó kedvezményt, azaz száz forinttal olcsóbban válthatnak belépőjegyet.
Az osztrák határ mentén, Sopronban és Fertődön nem érezhető az Ausztriából érkező vásárlók számának növekedése. Fertődön az egyik határ menti benzinkúton például azt mondták, hogy Ausztriában még mindig olcsóbb tankolni, így inkább továbbra is az a jellemző, hogy a magyarok mennek oda és nem fordítva.
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a városban a gyenge forint nem mozdítja meg az átlag osztrák vásárlókat, akiket igen, az pedig annyira kevés, hogy nem is mérhető. Ami jellemző, hogy az a tízezer magyar, aki kint dolgozik, ilyenkor váltja be a fizetésének egy részét, amiből inkább a közüzemi számlákat fizeti be itthon, de a vásárlást még mindig Ausztriában intézi.
A Győri Árkád Üzletközpont igazgatója, Máté Richárd elmondta: náluk nem jellemző az osztrák bevásárlóturizmus, inkább Szlovákiából érkeznek a vevők, arányuk átlagosan 5 százalékra tehető. Hozzátette, hogy egyelőre nem nőtt a forgalom, de amennyiben a forint pénteken is gyenge marad, biztos, hogy a hétvégén többen jönnek majd külföldről vásárolni.
A Zala megyei Lentiben 10-15 százalékos forgalombővülést jelent, hogy gyengébb a forint és olcsóbb az üzemanyag, s ezen okok miatt több szlovén és osztrák polgár érkezik a városba – vélekedett egy helyi benzinkút üzemeltetője. Németh Lajos az MTI érdeklődésére arról számolt be, hogy miután Szlovéniában nagyjából még most is 400 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, az ott élőknek érdemes 15-20 kilométert megtenniük Magyarországra, hogy itt tankolják tele autóikat. A töltőállomás, de akár a város üzleteinek forgalmából is az látszik, hogy Lentiben pénteken a vásárlók mintegy 20 százaléka külföldi, többségében szlovén és kisebb részben osztrák.

(MTI)

Alig van infláció

Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.
A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepetés a decemberi inflációs adat, nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.
Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – hívta fel a figyelmet.
Az elemző szerint még hónapokig maradhat a defláció, 2015-ben nem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, így a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentésében úgy fogalmaz, hogy az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés “a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Ezért az elemző úgy véli, hogy a márciusi friss inflációs előrejelzést követően az MNB változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz – tette hozzá.
Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.
Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon.
A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.
Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző.
A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez.

(MTI)

Átláthatóbbak lesznek a civil adók 1%-ai

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) javaslata alapján idén minden személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékot felajánló magánszemély rendelkezhet postai illetve elektronikus levelezési címének a kedvezményezettel való közléséről – hívta fel a figyelmet a testület szerdai közleményében.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a törvényváltozással megnyílik a civil szervezeteknek az a lehetőség, hogy az adományozók közvetlen és pontos tájékoztatásával növeljék az átláthatóságot és bizalmat.
Az ASZÖT képviselői felhívják minden 1 százalékot gyűjtő szervezet és felajánló figyelmét, hogy az idei évtől a rendelkező nyilatkozat formátuma is megváltozik, az új nyilatkozat tartalmazza az adózó postai illetve elektronikus levelezési címét, valamint az ezek kiadásához megadható hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatot is.
Az adományok etikus felhasználása, az átláthatóság és bizalom növekedése elkerülhetővé teszi a sajtóban is nyilvánosságra került visszaéléseket illetve azokat a károkat, melyeket az említett esetek a civil szektor kevesebb nyilvánosságot kapó, ámde megbízhatóan működő nagy többségének okoznak – írták.
A testület üdvözli azt a már régóta javasolt és várt módosítást is, mely szerint a kedvezményezett szervezeteknek előzetesen kell igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, mely alapján az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek listáját. A módosítással elkerülhető, hogy egyes felajánlások kárba vesszenek azáltal, hogy a támogatandó szervezetről csak utólag derül ki, hogy nem felelt meg az előírt feltételeknek – olvasható a közleményben.
Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületét 2012-ben hozták létre civil szervezetek.

(MTI)

Nő a használtautó piac!

Tavaly mintegy tíz százalékkal több, csaknem félmillió használtautó cserélt gazdát Magyarországon, a járművek átlagára 9 százalékkal nőt, így meghaladta az 1,6 millió forintot – közölte a Használtautó.hu autós portál hétfőn az MTI-vel.
A mennyiségi növekedést az újautó-eladások és a használtautó-import kedvező alakulása segítette 2014-ben. “Az áraknak a szinte nem is létező inflációt jóval meghaladó növekedése pedig elsősorban a romló forintárfolyamnak, illetve a 2014 elejétől a használtautó-behozatalra is kiterjesztett vagyonszerzési illetéknek tulajdonítható” – idézi a közlemény Fodor Lászlót, a Használtautó.hu marketingvezetőjét.
A legnagyobb mértékben, közel 15 százalékkal a legtöbb hirdetést képviselő alsó középkategóriába tartozó autók átlagára nőtt, de a kínálatban szintén jelentős, 27 százalékos arányt képviselő közép- és felső középkategóriás használt járműveket is átlagosan 8 százalékkal drágábban lehet megkapni, mint egy éve.
A Magyarországon értékesített használtautók fele öt márka valamelyikét képviseli: 14 százalékos részarányával továbbra is az Opel vezet, a második legjobban forgó márka a Suzuki, tíz százalékos részesedéssel. Ezeket sorrendben a Volkswagen, a Ford és a Renault követi, a rangsor jól tükrözi a hazai személyautó-állomány összetételét is – közölték.
A közlemény szerint az elkelt használt személygépkocsik összértékének változását jelző használtautó index a tavalyi utolsó negyedévben 134,4 százalékra emelkedett.
Az index meggyőző mértékben maga mögött hagyta azt a sávot, amelyből a válság kezdete óta évekig nem tudott kitörni – emelte ki Fodor László, hozzátéve, hogy mostanra már több mint harmadával nagyobb összértékben cserélnek gazdát a használt autók a magyar piacon, mint 2009 elején.
A Használtautó.hu negyedévente közli a használtautó-piac aktuális állapotát leíró indexet. Az index egy arányszám, amely az adott időszakban elkelt használtautók aktuális összértékét viszonyítja a válság kezdetekor, 2009 első negyedévében mért szinthez. 100 százalék feletti állapota azt jelzi, hogy a használtautó-piac lendülete felette jár a bázisnak tekintett időszak teljesítményének – áll a közleményben.

(MTI)

Sosem volt még ilyen jó az Audi termelése

Az Audi győri telephelyén mintegy kétmillió motor készült 2014-ben, több mint 135 ezer autót gyártottak, kilencszázzal nőtt a foglalkoztatottak létszáma, ezzel minden idők legsikeresebb évét zárta a vállalat Magyarországon  – közölte az Audi Hungaria Motor Kft.  pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a vállalat az elmúlt évek pozitív fejlődéséhez hasonlóan továbbra is folytatja növekedését: 2013-hoz képest mintegy 50 ezerrel több motort gyártottak, a járműgyártás 45 ezerről több mint háromszorosára emelkedett, emellett 10 400-ról 11 300-ra nőtt a foglalkoztatottak száma.
A motorgyártás területén több mint 1 millió 476 ezer négyhengeres Otto- és dízelmotort, 2853  öthengeres Otto-motort készítettek, emellett 452 770 hathengeres motort és 42 033 nyolc-, tíz- és tizenkéthengeres erőforrást gyártottak.
Hat különböző Otto-, illetve négy különböző dízelmotor készült 216 változatban, 63 kilowatt és 419 kilowatt teljesítmények között. Naponta több mint 8 800 motort gyártottak. A győri motorgyár termékeivel a Volkswagen konszern több mint 32 járműgyártó telephelyét látja el.
A járműgyártásban összesen 135 232 autó készült, amelyekből 7532 második generációs Audi TT Coupé, 2311 második generációs Audi TT Roadster, 7431 harmadik generációs Audi TT Coupé, 380 harmadik generációs Audi TT Roadster, 98 170 A3 Limousine valamint 19 408 A3 Cabriolet.
Az Audi tavaly kezdte meg az új, harmadik generációs Audi TT Coupé és TT Roadster sorozatgyártását, mindkét modell teljes egészében Magyarországon készül.
A vállalatnál jelenleg több mint négyezren dolgoznak a járműgyártásban, amelynek éves kapacitása mintegy 160 ezer jármű gyártását teszi lehetővé.
Thomas Faustmann igazgató elmondta, hogy dinamikusan bővült a motor- és járműgyártás, amely a vállalat „következetes stratégiája megvalósításának, valamint a magasan motivált és kiválóan képzett munkatársak munkájának eredménye”.
A győri székhelyű vállalat az Audi-konszern tagja, az Audi- és Volkswagen-konszern központi motorszállítója. Győrben gyártják az Audi A3 Limousine, az A3 Cabriolet és az Audi TT Coupé és Audi TT Roadster modelleket.
A motorgyártás és járműszerelde 2013-ban Győrben teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárrá bővült: présüzem, karosszériaüzem, lakkozó, járműszerelde épült. A vállalat több mint 900 millió eurót fordított az új járműgyártásba és háromezer új munkahelyet hozott létre.
Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, 2013-ban 1738,8 milliárd forintos nettó árbevétele volt, emellett az ország legnagyobb exportőreinek egyike.

(MTI)

Matolcsy szerint minden OK

Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban.
Az ország a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált – hangsúlyozta. Példaként említette a stabilan a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiányt, a csökkenő pályán lévő államadósságot, a folyamatosan bővülő foglalkoztatást, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.
“Az elmúlt évet úgy zártuk, hogy az EU 2-3. legjobb növekedési rátáját értük el, s a költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország” – emelte ki a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint ezzel együtt Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az Európai Unió is sebezhető maradt, nem sikerült az unió 2008 utáni válságkezelése, szemben az Egyesült Államok válságkezelésének sikerével. Rámutatott: Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-Nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.
“Emellett mindenki elismeri, hogy jó úton járunk” – emelte ki.
Az olajár csökkenésével kapcsolatban Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az olajár és a szénhidrogén-termékek áresése “első hallásra jó hír, de valójában nem feltétlenül az”. Egyes elemzések szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, amelyek ugyanakkor deflációt hozhatnak az EU számos országában, talán az egész EU-ban – magyarázta. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy sem az EU, sem az Európai Központi Bank nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. Egy olyan fejlett gazdaságú ország, mint Japán, 20 éve küzd a gazdasági stagnálást eredményező deflációval, és talán csak mostanában  sikerül leküzdeniük – figyelmeztetett.
Matolcsy György kiemelte: a magyarországi infláció kedvező pályán halad, bár jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van. “Ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, akkor is egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat” – mutatott rá, hozzátéve, idén az alacsony olajárak miatt az éves infláció 0-1 százalék között lehet.
Az MNB elnöke kifejtette: a 2010-es sikeres gazdaságpolitikai fordulat után a jegybank 2013-ban monetáris fordulatot hajtott végre, ezt lehetővé tette a korábbi gazdaságpolitikai fordulat, majd a monetáris irányváltás egyértelműen támogatta, és – elsődleges céljának teljesítése mellett – napjainkban is segíti a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. “Megkezdése óta a Növekedési Hitelprogram közel 1 százalékponttal javította GDP-nket, miközben a jelentősen csökkenő alapkamat további 1 százalékpontos hatással volt. Összességében a monetáris politikai fordulat az elmúlt két évben dinamizálódó hazai növekedés közel felét támogatta.” – mondta Matolcsy György.
A 24 hónapos csökkentési folyamat végén a tanács történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, és ezzel kivételesen kedvező monetáris környezetet teremtett a magyar gazdaság szereplőinek. Az alacsony alapkamat tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése – elemezte az MNB elnöke.
Kiemelte: mivel az ország sérülékenységének egyik fő oka a magas államadósság, nagyon fontos, hogy ezt az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. A jegybank ennek előmozdítására elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe. Az MNB ezzel erőteljesen támogatta az állampapírpiacot, és az állampapírhozamok csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult- jegyezte meg.
Matolcsy György szavai szerint a 2013 tavaszán felgyorsult monetáris politikai fordulat a magyar gazdaság számára kiszámíthatóságot és stabilitást hozott. “Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt” – mondta.
Matolcsy György felidézte, hogy az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett – akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban – tette hozzá.

(MTI)

Csökkenő indexek: Még alszik a tőzsde?

A kereskedés kezdetén a londoni FTSE-100 index 0,07, a frankfurti DAX index 0,22, a párizsi CAC-40 index 0,61 százalék veszteséget mutatott.
Az euróövezeti indexek közül az EuroStoxx 50 0,64 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 pedig 0,24 százalékkal esett nyitáskor.
Pénteken, az év első tőzsdei kereskedési napján, az európai indexek gyengültek: a londoni 18 ponttal, 0,28 százalékkal, a frankfurti 40 ponttal, 0,42 százalékkal, a párizsi 20 ponttal, 0,48 százalékkal csökkent. Az EuroStoxx50 index 0,21 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index 0,39 százalékkal csökkent pénteken.

(MTI)

1 2 3 8