Folytatódik a Zala Megyei Szent Rafael Kórház fejlesztése

Várhatóan szeptemberben folytatódik a Zala Megyei Szent Rafael Kórház fejlesztése a korábban biztosított 4,9 milliárd forint mellett további 2,3 milliárd forint hazai forrás felhasználásával – közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szerdán az MTI-vel.

 

(A kórház CT-je. Fotó: MTI/ Varga György)

 

A kórház az egészségügyi fejlesztések részeként a kardiológia és a szívsebészeti centrum kialakítására és infrastruktúrafejlesztésre korábban 4,9 milliárd forintos keretösszeget kapott a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) uniós forrásából.

Mivel a projekt megvalósítási költségét a keretösszeg nem fedezte teljes mértékben, a kormány 2016 októberében további 2,344 milliárd forintot biztosított e célra hazai forrásból.
Ez utóbbi összeg felhasználása érdekében a végéhez közelednek a közbeszerzési eljárások.

A kivitelezési munkákhoz keresik a műszaki szakértőt, akinek a feladata a többi között a helyszíni állapotok vizsgálata és a kivitelezés befejezésére vonatkozó közbeszerzés műszaki tartalmának meghatározása.
A nyertes vállalkozással a szerződést várhatóan augusztus 1-jén írják alá.
A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés indítása 2017 szeptemberében várható, a kórház fejlesztési munkálatai pedig a tervek szerint 2018. december végére zárulhatnak le – közölte az ÁEEK. MTI

Autoimmun betegségek kezelése

Akkor beszélünk autoimmun betegségről, amikor a szervezet védekező rendszere saját maga ellen fordul, a normálisan működő fehérjét az immunrendszerben  antigénként azonosítja, és ellenanyagot kezd el termelni. Többek között az öröklött genetikai hajlam lehet a hibás reakció oka, azonban környezeti tényezők is befolyásolhatják. A statisztikák alapján leginkább felnőttkorban jelentkező, gyulladásos tüneteket produkáló betegség a népesség nagy részét érinti élete folyamán. Gyakorlatilag észrevétlenül eshetünk át valamely autoimmun betegségen. A férfiaknál kevésbé gyakran tűnik fel, mint a nőknél.

Gyermekkorban ritkábban jelentkezik, de annál agresszívebb a lefolyása. akár halálos kimenetelű is lehet, valamint enyhébb lefolyású, kellemetlenséggel járó autoimmun betegség is. A megelőzés nem lehetséges, mivel a betegség komolyabb képalkotással, szövettannal mutatható ki egyértelműen, erre a kór előrehaladott állapotában kerül sor. Valamely fertőzés is kórelőzmény lehet, de mégsem azonosítható be megfelelően egyetlen kiváltó tényező.

Az őssejtek képesek osztódásra, önmaguk megújítására, át tudnak alakulni más funkciót betöltő sejtekké. Szerepük a gyógyászatban kiemelkedően fontossá vált, hiszen alkalmasak lehetnek az elpusztult sejtek, szövetek regenerálására. Jelenleg több mint nyolcvan féle betegség gyógyításakor alkalmazzák sikeresen a köldökzsinórvér eredetű őssejteket, többek között autoimmun betegségek (sclerosis) vagy vérképzőszervi megbetegedések (leukémia). Az eljárás során előzetes kezelés folyamán mobilizálják a csontvelőben az őssejteket, majd a perifériás vérből gyűjtik össze azokat.

Az őssejteket a páciens vagy donor csontvelőjéből nyerik ki a jelenlegi klinikai gyakorlatok folyamán. Ez fájdalmas, bonyolult és hosszú folyamat lehet, amely nemcsak kockázatos, de megterhelő lehet a beteg számára. A születéskor elvégezhető az őssejtek összegyűjtése, a köldökzsinórból vesznek vért és a placentából kinyerik az őssejteket. Ennek előnye, hogy rövid, nem jár fájdalmakkal és kockázatmentes, nem úgy, mint a csontvelőből származó őssejtek gyűjtése.

Bármikor rendelkezésre állnak a lefagyasztott őssejtek, nincs szükség további beavatkozásra, vizsgálatra. Saját, vagy családon belüli felhasználásra is felhasználhatóak. Ma még főleg tüneti (palliatív) és az immunrendszer működését gátló (immunszupperszív), gyulladáscsökkentő terápiákkal kezelhetőek az autoimmun betegségek nagy része. Vannak olyan esetek, amikor a teljes immunrendszer megsemmisítésére is sor kerülhet, melyet később őssejtbeültetéssel, őssejtterápia során alakítanak ki újra a szervezetben.

Önkéntesek a kanizsai kórházban

A nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban még 2008-ban indították útjára az önkéntes programot.
Az idén 20 önkéntes kezdte meg munkáját az egészségügyi intézményben, közöttük akad olyan is, akinek műtétje volt és fogadalmat tett, hogy segíteni fog.

Azt vallják, a segítség nem csak annak jó, aki kapja. Nekik is.
Az önkéntesek között vannak fiatalok is, közülük van, aki ápolónőnek tanul.
Az önkéntesség ideje alatt a főleg a fekvőbetegeknek fognak segíteni, különösen figyelnek azokra, akiket a nagy távolság miatt rokonaik nem tudnak meglátogatni a kórházban.
(Forrás: Kanizsa TV . Fotó: YouTube)

Az anyajegyek átvizsgálására hívja fel a figyelmet a kanizsai kórház

Közeledik a nyár, itt az idő az anyajegyek átvizsgálására!

A festékjegyes daganat (melanoma) a bőrrák legritkább és legveszélyesebb formája, amely bármely életkorban az anyajegyekből is kiindulhat, az egyik legagresszívabb rosszindulatú tumor.

Korai felismerése a betegség kimenetelére való tekintettel rendkívül fontos az anyajegyszűrés.

 

(Az “ABCDE” szabály bemutatása: bal oldal, fentről lefelé: aszimmetria, szabálytalan határ, a barnának különböző színárnyalatai, növekvő melanóma, a jobb oldalon normális anyajegyek vannak. Fotó: Wikipédia)

 

A Kanizsai Dorottya Kórház ez évben csatlakozik a Melanoma Világnaphoz.

A kórház lehetőséget biztosít a lakosság részére, hogy önkéntesen, térítésmentesen, előzetes időpont egyeztetéssel május 8-26 között minden munkanapon, a jelzett időpontban a bőrdaganat és anyajegy-szűrésre jelentkezhessen.

A vizsgálaton való részvételhez előzetes telefonos időpont egyeztetés szükséges!

Bejelentkezés a 93/502-000 telefonszámon (kartonozó) lehet.

I. sz. bőrgyógyászat rendel Dr. Sütő Erzsébet hétfőtől-péntekig 8-10 óráig

II. sz. bőrgyógyászat rendel Dr. Buzás Judit hétfőn és csütörtökön 11.30-13.30-ig

Kedd, szerda, péntek 10.30-12.30 óráig.

A kórház felhívja a figyelmet arra, a Melanoma Világnapi figyelemfelhívó program után is mindenkinek van lehetősége, hogy felkeresse bőrgyógyászát vagy a szakrendeléseket az év bármely napján bőrdaganat és anyajegy szűrésre – értesültünk Dr. Brünner Szilvesztertől, a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgató főorvosától.

Van elég orvos a kanizsai kórházban

“Az elmúlt 5-8 évben a kanizsai kórház mindössze négy orvosa próbált szerencsét Nyugat-Európában, egyikük időközben már haza is költözött, mert nem találta meg a számításait külföldön.
Dr. Brünner Szilveszter szerint Nagykanizsán jellemzően fejvadász cégek toboroztak, de tömeges elvándorlást ez sem okozott, ma pedig minden eddiginél több orvos dolgozik a kórházban.” – írta a Kanizsa Újság.

A lapnak Brünner Szilveszter a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója azt is mondta, az egészségügyi szakembereket főképpen fejvadász cégek toborozták, viszont ez nem okozott tömeges elvándorlást.

Sőt, a kórházvezető szerint minden eddiginél több orvos dolgozik a kanizsai kórházban.

Számuk jelenleg 136, közülük a legtöbben főállásban dolgoznak ott, de praktizálnak orvosok Kanizsán másodállásban és részmunkaidőben is.

 

Hálapénz helyett már félelempénzt fizetünk az orvosnak

Egy új felmérés alapján a betegeket nem a hála, hanem a szolgáltatás vásárlás és a félelem motiválja, hogy az orvosoknak zsebbe adjanak pénzt.
Amellett, hogy az orvosok ezt megalázónak tartják, életpályájuk kiszámíthatatlansága is zavarja őket.

A Gazdaság TV videója következik.


Forrás: GazdaságTV.hu

Nincs látogatási tilalom a kanizsai kórházban

A nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház titkársága arról értesítette honlapunkat, hogy február 28-tól (keddtől) teljes körűen megszűnt az influenza miatt elrendelt látogatási tilalom az egészségügyi intézményben.

A kórház azt is kéri, hogy a fent látható látogatási rendet szíveskedjen a lakosság betartani.

(A fotó forrása: a Kanizsai Dorottya Kórház honlapja.)

Újszülött kori sárgaság mérésére szolgáló készüléket vásárolnak

OVB (OVB Vermögensberatung Kft.) Pályázati Program megvalósulása – Nagykanizsai Újszülöttekért Alapítvány

Az Alapítvány a Kanizsai Dorottya Kórház Gyermek- és Újszülött Osztályához tartozik. Az ide befolyt összegekből folyamatosan bővítik az eszköztárukat, korszerűsítik a műszereiket és ezzel is elősegítik, hogy az újszülöttek és a kis betegek a lehető leghamarabb, és a legjobb körülmények között fejlődhessenek, gyógyulhassanak.

(Középen Pusztainé Dr. Nád Márta osztályvezető főorvos, jobbról az első Csiszár Márk, az OVB képviselője)

Dr. Nád Márta, Osztályvezető Főorvosnő elmondta, hogy jelenlegi legfőbb céljuk egy újszülött kori sárgaság mérésére szolgáló készülék vásárlása, így a támogatási összeggel ezen cél megvalósulását segítette Csiszár Márk és csapata az OVB képviseletében.

Bár az Újszülött Osztály rendelkezik már egy ilyen készülékkel, de idővel korszerűtlenné vált, gyakran meghibásodik, javítási költségei pedig magasak. A meghibásodásokból eredő hiánya nagy nehézségeket jelent az osztálynak.

A gép segítségével ugyanis nem a hagyományos módszerrel, azaz vérvétellel kell megállapítani a sárgaság mértékét, hanem csupán pár másodpercig a csecsemő bőréhez érintve már megkapható az adat, így használatával a csecsemőket ellátó orvosok és nővérek időt tudnak spórolni, de ami a legfontosabb, hogy a babákat így nem kell tűvel megszúrni.

Az Osztályvezető Főorvosnő, Pusztainé Dr. Nád Márta az ott tartózkodó beteg gyermekek és szüleik, továbbá az Osztályon dolgozó kiváló szakemberek jelenlétében köszönte meg a 200.000 Ft-os támogatást.

(Forrás: ovb.hu)

Ha teheti, segítse Ön is az alapítvány munkáját! Köszönjük szépen!

“Nagykanizsai Újszülöttekért Alapítvány”

Számlaszám: 11600006-00000000-42012922
Alapítás ideje: 2010.06.01.
Adószám: 18032499-1-20.

Negyedmilliárdból korszerűsítik a kanizsai kórház konyháját

Több mint negyedmilliárd forintot nyert el a nagykanizsai kórház az intézmény konyhájának teljes körű korszerűsítésére – közölte a Kanizsai Dorottya Kórház főigazgatója az MTI-vel.

Brünner Szilveszter tájékoztatása szerint az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatásáról szóló, a múlt év végén megjelent kormányrendelet alapján, a fenntartható működést célzó szakmai, gazdasági és strukturális intézkedések támogatására rendelkezésre álló mintegy 15 milliárd forintos keretből nyert el 254 millió forintot a nagykanizsai egészségügyi intézmény.


A pályázati forrásból korszerűsítik a kórház konyhájának energetikai rendszerét, vagyis kicserélik a fűtési rendszert és a nyílászárókat, illetve szigetelik az épületet, amely új padlóburkolatot is kap. Mindezen felül a konyha elavult hűtési rendszerét és konyhatechnikai eszközeit is újra cserélik.

A főigazgató hozzátette: a konyhaépületet 1974-ben adták át, azóta csak 1995-ben történt egy részleges felújítás, a mostani korszerűsítéssel pedig évente 20-25 százalékkal, mintegy tízmillió forinttal csökken majd a kórházi konyha működtetésére fordított összeg. A jelenleg naponta ötszáz-hatszáz adag ételt előállító konyha a korszerűsítést követően a nagykanizsai önkormányzati intézmények számára is tud majd ételeket készíteni.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa térségének fideszes országgyűlési képviselője mindezt azzal egészítette ki, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban az elmúlt öt-hat évben több mint 6,5 milliárd forint értékű beruházás zajlott. Az ingatlan- és az eszközállomány fejlesztésén felül a dolgozók megbecsülése is javult a közelmúltban az egészségügy területén elindult béremelési folyamatnak köszönhetően. MTI

Látogatási tilalom a kanizsai kórházban

Az alábbi közleményben tájékoztatja a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház főigazgató, főorvosa a közvéleményt, hogy január 25-től (szerdától) a kórház teljes területére látogatási tilalmat rendelt el.

“Tájékoztatjuk a tisztelt Lakosságot, hogy tekintettel az influenzaszerű megbetegedések halmozódására és az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatójára az influenza figyelőszolgálat adataira, mai naptól a Kanizsai Dorottya Kórház teljes területére látogatási tilalmat rendelek el.

Megértésüket köszönve,

Dr. Brünner Szilveszter
főigazgató főorvos”

(Forrás: Kanizsai Dorottya Kórház)

1 2 3 7