A Balaton déli partján már emelkedik a nyaralók ára

A Balaton északi partján 170 ezer forintos négyzetméteráron stabilizálódott a nyaralópiac, míg a déli parton az elmúlt négy évben 255 ezerről 290 ezer forintra emelkedett a fajlagos ár – közölte saját adatai alapján az OTP Ingatlanpont.

Az OTP csoport ingatlanforgalmazó cége azzal magyarázza a déli parti áremelkedést, hogy ott nagy a forgalma az új, vagy pedig a legfeljebb 4 éves nyaralóknak, és ezek magasabb árai húzzák fel az átlagot.
A legnagyobb kereslet ugyanis az új, vagy újszerű apartmanok iránt mutatkozik. Ilyenek jelenleg Balatonbogláron, Almádiban és Füreden épülnek. A korábban épült, de nem értékesített apartmanok már elkeltek.
Az ilyen apartmanok fajlagos ára Siófokon 300-350 ezer forint, míg Balatonalmádiban 350-400 ezer forint. Balatonfüreden 400 ezerről indul a kínálat, amely elérheti a másfél millió forintot is.
A déli parton újra keresik az önálló, felújításra szoruló nyaralókat, elsősorban a 6-15 millió forintos ársávban. A Balatonhoz közeli önálló nyaralókért viszont 15-25 millió forintot is megadnak a vevők.
Némi élénkülés figyelhető meg a külföldiek – elsősorban németek, hollandok – részéről. Ők azonban a tótól 10-30 kilométerre, csendes településen lévő, felújítandó házakat keresik.
Az északi parton a kisebb, önálló nyaralókat 10-15 millió forintért kínálják. Keresettek itt a régebbi építésű, egyszobás apartmanok, amelyekhez 4-7 millió forintért lehet hozzájutni. (MTI)

 

Közel egymilliárdos fejlesztési program indul a keszthelyi és a hévízi kórházban

Közel egymilliárd forintos pályázati forrás felhasználásával közös fejlesztési program indul a keszthelyi és a hévízi kórházban, amelynek révén új eszközökkel, korszerűbb körülmények között, a párhuzamosságokat megszüntetve gyógyíthatják a több mint 400 ezer lakosú ellátási körzet betegeit.

Kvarda Attila, a Keszthelyi Kórház, illetve a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója a beruházást bejelentő pénteki rendezvényen elmondta: több mint 953 millió forintot nyertek el a Széchenyi 2020 program keretéből, s a pályázati forrás száz százalékos támogatottságot jelent.
A beruházás révén megszüntetik a két intézmény tevékenységében mutatkozó párhuzamosságokat, így közös lesz a gyógyszerbeszerzés, illetve összekapcsolják az informatikai hálózatot. Keszthelyen elsősorban a diagnosztikai területet modernizálják és fejlesztik, Hévízen pedig a fő profilnak számító rehabilitációs terület körülményeit és eszközeit korszerűsítik – fejtette ki a két intézményt irányító főigazgató.
Keszthelyen új eszközként CT-készüléket állítanak üzembe, digitális radiológiai berendezéseket vásárolnak, korszerűsítik a labordiagnosztikát és a központi sterilizálót, illetve modern ultrahangkészülékeket szereznek be. A tervek szerint jövő áprilisban a betegek már igénybe vehetik az új berendezéseket.
Hévízen a fedett fürdő épületében teljesen felújítják a járóbetegeket szolgáló földszinti terápiás részt, ahol hat új szakrendelőt és egy biológiai terápiás kezelőt alakítanak ki. Az épület másik részében, az intézmény fő profilját szolgálva 42 fizioterápiás kezelőt hoznak létre – amit a rendkívül hosszú előjegyzési lista is indokol -, továbbá építészeti és orvostechnikai korszerűsítés is zajlik majd – részletezte Kvarda Attila.
Felidézte, hogy Keszthelyen évente több mint 213 ezer járó-, illetve 10 ezernél is több fekvőbeteget látnak el, Hévízen pedig 128 ezer járó- és közel nyolcezer fekvőbeteg gyógyulását biztosítják évente.
A munkálatok kivitelezői szerződését a sikeres közbeszerzési pályázat után a napokban alá is írták, az orvostechnikai eszközök beszerzésénél már az ajánlatok értékelésénél tartanak, így a következő hetekben párhuzamosan mindkét kórházban elindul az építkezés – tette még hozzá a főigazgató.
A keszthelyi rendezvényen Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a száz százalékos támogatás révén egyik önkormányzat költségvetését és az állami kiadásokat sem terheli majd a jelentős fejlesztés. Utalt arra is, hogy néhány évvel ezelőtt még a megszűnés veszélye fenyegette a keszthelyi kórházat, ma már azonban a betegellátás minőségi színvonalának emelése a cél.
Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) ugyancsak emlékeztetett arra, korábban attól tartottak, hogy megmaradhat-e az intézmény vagy csak “elfekvő” lesz, de a város több száz millió forintos támogatásának köszönhetően, az ágyszámleépítés ellenére is működhetett a kórház.
Papp Gábor, Hévíz városvezetője (Fidesz-KDNP) arról beszélt: a nagy múltú hévízi kórház modernizációjával együtt kivételes lehetőség, hogy a szomszédos város egészségügyi intézményével együtt indulhat fejlesztés.

 

Elfogadta Zala területfejlesztési programját a megyei közgyűlés

A megye közép-európai rekreációs központtá fejlesztését és Vas megyével együttműködésben járműipari központ létrehozását célozza egyebek közt a 2020-ig szóló zalai területfejlesztési program, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a megyei önkormányzat.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a megyei önkormányzat számára rendelkezésre álló 15 milliárd forintnyi fejlesztési forrás mellett a területi operatív program további 30 milliárdnyi, járási székhelyeknek és megyei jogú városoknak címzett támogatására, továbbá az ágazati operatív programokból finanszírozott fejlesztések megvalósulására is számítanak.
A program főbb célkitűzései közé tartozik, hogy Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány kiemelt turisztikai fejlesztésével Zalát az ország Budapest mellett legnépszerűbb bel- és külföldi idegenforgalmi célpontjává, Közép-Európa gyógyászati és rekreációs központjává fejlesszék.
Nagykanizsa és Zalaegerszeg részvételével, összefogva a Vas megyei ipari centrumokkal létre kívánják hozni a Dunántúl meghatározó gazdasági jelentőségű járműipari központját. A határmentiség előnyéből következően Zala a horvát-magyar-osztrák-szlovén együttműködés szervező erejévé és a határok lebomlásából fakadó előnyök kihasználójává kíván válni.
A közgyűlés elnöke úgy vélekedett, hogy a most elfogadott fejlesztési program megvalósulásával, a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználásával hosszú távon el tudja érni Zala megye a társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben vett fenntartható fejlődését.

 

Dr. Remix – az amatőr gyógyszerész esete Manoyával

Hogyan kerül egy cikkbe egy kanizsai srác (aki nem mellesleg Zalai), a gyógyszerészet, a zene, és Manoya? Úgy, hogy a kanizsai Zalai Ricsi ugyan gyógyszerészként dolgozik, zenei affinitása és a határainak feszegetése egyenesen Manoya albumára terelte őt. Ez pedig minket, földijeinkre büszke portálként igencsak kíváncsivá tett. Zalai Ricsivel (iALAZ) beszélgettünk…

Úgy tudom, hogy semmilyen Profi zenei előképzettséged nem volt korábban. Hogyan került a zenélés mégis mára egyenértékűvé a karriereddel?

…Egyébként kapcsolódva a gyógyszerészethez, számomra a zenélés terápia is egyben.

Ez nem teljesen igaz, ugyanis 7 éves koromban a szüleim beírattak a helyi zeneiskolába, ahol közel 8 éven keresztül dobolni tanultam. A középiskola utolsó éveiben bekerültem egy budapesti rock bandába, melynek körülbelül 3 évig voltam a tagja, viszont a sok ingázás – egyik hétvégén próba Budapesten, másik hétvégén gyakorlás otthon Nagykanizsán, hétköznapokon pedig Pécsett az egyetem – miatt egy idő után túl sok volt. Egyrészt a dobolás mellett egyre jobban kezdtek érdekelni a dallamhangszerek, főként a zongora, mellyel az érzelmek kifejezése sokkal könnyebb és szabadabb volt, másrészt ezzel együtt érdekelni kezdett, hogy egy személy hogyan képes létrehozni egy teljes zeneművet, teljesen egyedül.
unnamed (2)Még a budapesti bandában való játék alatt egyik nap elhatároztam, hogy vásárolok egy zongorát úgy, hogy előtte még 1 billentyűt  sem nyomtam le rajta soha. Egyszerűen valami azt súgta, hogy nekem zongoráznom kell. Furcsa érzés volt, mikor pár nap múlva megérkezett, és a pécsi szobámban kicsomagoltam és felállítottam, majd leütöttem az első hangokat. A játék valamiért teljesen természetesnek tűnt, A mai napig őrzöm a számítógépemen azokat a korai felvételeket, amiket az első pár napban rögzítettem, érdekes módon olyan mélyről jövő dallamok voltak, melyek azóta dallá is formálódtak. Majd egyszer szeretnék egy, csak zongorajátékot tartalmazó dalcsokrot is megjelentetni a jövőben, ami ezeket is tartalmazni fogja.

Szóval visszatérve az eredeti kérdésedhez: zongorán, illetve azóta gitáron autodidakta módon tanultam/tanulok, tanárnál sosem voltam.
Manapság már el sem tudom képzelni, hogy milyen lenne, ha valamilyen oknál fogva hangszerek nélkül kellene léteznem. Egyébként kapcsolódva a gyógyszerészethez, számomra a zenélés terápia is egyben. Ha rossz kedvem van, csak leülök a zongorához és egyből csak arra tudok koncentrálni, hogy játszom. Megszűnik minden, a problémával együtt…
Amúgy régóta nem voltam már beteg hál’isten, gyógyszert csak a legritkább esetben veszek be, amikor nincs már más megoldás. Egy egyszerű fejfájást pihenéssel, relaxációval is orvosolni lehet, nem kell mindig gyógyszerhez nyúlni…

Gyógyszerészként is felelősségteljes hivatásod van. Összeegyeztethető ez az igencsak komoly hobbiddal?

Természetesen  a patikában gyógyszerész vagyok, viszont amint kilépek az ajtón, azonnal át tudok kapcsolni a zenei alteregóm világára. Sajnos nekem is 24 órából áll egy nap, nagyjából a zenével töltött idő vetekszik a munkában töltött időmmel. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap 6-8 órán keresztül hangszer van a kezemben, hanem többek között más zenék hallgatása inspiráció céljából, különböző technikai újdonságokkal való megismerkedés, egy hangulat először szavakkal dalszöveg formájában, majd hangokkal való megközelítésének elképzelése stb.
Egyelőre azt tudom mondani, hogy a két dolog tud működni egymás mellett, viszont a jövőt nem tudom megjósolni. Lehet, hogy pár év múlva teljesen más lesz a prioritás…

Hogyan keveredtél Manoya albumára?

Manoya, vagyis Hódosi Enikő már több, mint 10 éve van jelen a magyar könnyűzenei életben. Egyebek mellett olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a NEO, valamint Zagar. Utóbbi előadó Wings of love c. dalában működött közre, előbbi zenekar Kontroll c. számában jelent meg. Első saját gyártású kislemeze 2011-ben jelent meg, melynek legsikeresebb és talán legismertebb száma a Rebirth, amit rendszeresen hallhatunk azóta is a Petőfi rádióban.

Enikő hangját, illetve zenéjét régóta ismerem és csodálom. Februárban meghirdetett egy remix-versenyt, melyen “mit veszíthetek?” alapon részt vettem. Ez volt az első ilyen megmérettetés, amire jelentkeztem, végül a közönségdíját sikerült elnyernem. Személy szerint neki is a kedvencei között volt az én átdolgozásom, melynek nagyon örültem.

Emlékeztetőül: a korábban szintén itt a DélZalaPress-en bemutatott Nick Bounce is rejtett tehetségének megvillantása után indult el a profik pályáján. (Szerk.)

Mik a terveid így a váratlan sikert követően?

unnamed (1)

Jelenleg az első albumomat készítem, mely hamarosan megjelenik. Sághy Kata mellett, aki 2 dalhoz is kölcsönözte páratlan énekhangját, egy meglepetés énekes is szerepelni fog rajta, akinek neve talán a szélesebb közönség számára is ismerősen csenghet. Kata talán ismerős lehet a legutóbbi Eurovíziós pályamunkájával, melyet Replay zenekarral kreáltak. Sajnos nem kerültek be a TOP 30-ba, de rendkívül tehetségesek amúgy. (itt elérhető – a szerk.) 

Az albumon kívül még egy rövidfilm készítésében is részt veszek, aminek forgatókönyvét egy barátom írta, és ő is rendezi. A kis film zenéjét én írom, hamarosan elkezdődnek a forgatások.

Egyébként pedig minden elképzelhető, nem tervezem túl a dolgot…

Hol lehet a zenéidet elérni?

Főleg a facebook oldalamat ajánlanám, ahol minden hozzám kapcsolódó link elérhető. Igyekszem a zenéimet is megosztani majd ott. Ezen kívül a soundcloud oldalamat is ajánlom, ahová a jövőben folyamatosan töltöm majd a zenéket…

https://www.facebook.com/ialazmusic

 

Vért adtak a világnapon

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából országos véradást szervezett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Vöröskereszt október 8-án.

Az országban összesen harmincegy Zalában pedig három katasztrófavédelmi szervnél várták mindazokat, akik elmúltak 18 évesek, testsúlyuk meghaladja az ötven kilogrammot. A véradás előtt a jelentkezők orvosi vizsgálaton estek át.

Zalában a véradáson negyven személy jelent meg és közülük harminchatan adhattak vért. A véradás is hasonlóan életmentő feladat, mint a tűzoltói munka, mivel egy véradó három ember életét mentheti meg.

Egy héttel később újra próbálkoztak

Hamis, román papírokkal próbált átcsempészni a letenyei határnál négy afgán férfit egy 30 éves pakisztáni állampolgárságú nápolyi férfi autójával.

A gyanú szerint 2014. október 8-án éjjel 2 óra 45 perckor a nápolyi fiatalember olasz felségjelzésű személyautójával és négy külföldi utasával kilépésre jelentkezett a letenyei határátkelőnél. A zalai rendőrök mind az öt férfi okmányát átvizsgálták, és megállapították, hogy a négy afgán férfi utas közül hárman hamis, román személyi igazolványt adtak át. Az okmányokban a migránsok fényképei szerepeltek valótlan adatokkal, míg a negyedik útitársuknak nem voltak papírjai.

A rendelkezésre álló adatok szerint a négy afgán fiatalember Olaszországba akart eljutni. Kiderült, hogy a román nyelvű okmányokhoz a fotókat mobiltelefonnal készíttették Budapesten több száz euróért, majd a fővárosból közel száz euróért vitte volna őket a sofőr tovább, aki tudta hogy utasai hamis iratokkal rendelkeznek, amely az államhatár átlépésére nem jogosítja fel őket.

A nyomozók megállapították, hogy a négy afgán férfivel szemben egy héttel korábban, 2014. szeptember 30-án az M70-es autóút 3+800 kilométerszelvényénél ugyan ezen ok miatt intézkedtek a zalai rendőrök. Akkor egy román rendszámú kisbusszal próbálták átlépni a magyar határt.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a sofőr ellen – őrizetbe vétele mellett – embercsempészés bűntett, míg a három afgán ellen közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

 

Októberben ismét Cinema City Filmünnep

A kedvezményes jegyek mellett tematikus filmklubokkal és háttérbeszélgetésekkel is várja csütörtöktől vasárnapig a közönséget a Cinema City Filmünnep a mozihálózat minden fővárosi és vidéki mozijában.

A jegyszedők helyét a Filmünnep alatt egy időre ismert magyar színészek, zenészek és televíziós személyiségek veszik át, a nézők a négy nap alatt több mint ötven hírességgel találkozhatnak – olvasható a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A filmünnep ideje alatt a mozirajongók kedvezményes áron, 710 és 910 forintért nézhetik meg a műsoron tartott és a legújabb filmeket. Ebben az évben október 9-én három produkció debütál a vásznakon, ötöt pedig premier előtt láthat a közönség, köztük a Gibraltárt, a Doboztrollokat, a Babysittinget és az eddig csak a miskolcu CineFesten bemutatott Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című magyar filmet.
A cég forgalmazásában két előadásban lesz látható Andrei Gruzsniczki fekete-fehér filmje, amely az 1980-as évek Romániáját és annak titkosszolgálatát, a Secrutitatét mutatja be. A One Direction Where We Are világkörüli turnéjának milánói koncertfelvételét október 11-én és 12-én tekinthetik meg a rajongók a hálózat összes vidéki és négy budapesti mozijában.
A filmünnep alatt hat olyan filmet is bemutatnak, amelyek után a nézők filmklubokon vehetnek részt, ahol neves filmesztéták és a témában jártas szakemberek beszélgetnek, köztük Szabó Simon színész-rendezővel, Réz András filmesztétával és Kálid Artúr színművésszel is találkozhat a közönség.
Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Nyíregyházán is sztárok kezelik majd a jegyeket, Székesfehérváron, Kaposváron közönségtalálkozóval várják az érdeklődőket, Debrecenben pedig filmklubon vehetnek részt a mozirajongók.
A Cinema City 1929-ben kezdte működését, mára Európa második legnagyobb mozihálózatává vált. A vállalat 201 mozit üzemeltet a kontinens nyolc országában 1852 mozivásznon kínálva a szórakozás élményét digitális minőségben. A Cinema City működését a közép-kelet-európai régióban 1997-ben kezdte, amikor megnyitotta első moziját Budapesten. Azóta a főváros hét pontján 94, köztük egy IMAX 3D és egy 4DX, az ország további 13 városában pedig összesen 82 mozitermet működtet.

Osztrák matracgyártó üzem épül Zalaegerszegen

Mintegy félmilliárd forintos beruházással épít matracgyártó üzemet Zalaegerszegen az osztrák ADA cégcsoport, amely 100 új dolgozót alkalmaz a jövő nyárra elkészülő gyárban.

Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt (Fidesz-KDNP) a telekvásárlásról szóló szerződés csütörtöki aláírásakor elmondta: a Nova Bútor Kft. a déli ipari parkban vásárolt a várostól telket a beruházáshoz.
A városvezető emlékeztetett, hogy Zala az ország egyik legerdősültebb megyéje, ahol nagy hagyományai vannak a bútorgyártásnak. Hozzátette, a gyár építése újabb fontos lépcső Zalaegerszeg megújulását tekintve is, ehhez ugyanis az új munkahelyek létrejöttén keresztül vezet az út.
Michael Anton Köck, a Nova Bútor ügyvezetője közölte: a közeli Nován 550 embert foglalkoztat a bútorgyár, ahonnan Zalaegerszegre telepítik át a 37 millió euró éves árbevétel mintegy harmadát jelentő matracgyártást. A jövő nyáron nyíló zalaegerszegi üzemben két éven belül száz új dolgozónak biztosítanak munkahelyet.
Az ügyvezető felidézte, hogy a több mint 100 éves ADA cégcsoport 1990-ben hozta létre első magyarországi üzemét a Vas megyei Körmenden, majd 2002-ben Nován nyitották meg gyárukat, 2005 óta pedig a romániai Szalontán is működtetnek egy üzemet. A kárpitos ülőgarnitúrákat és hálószobabútorokat gyártó cégcsoport 2500 embert foglalkoztat, ebből Nován 550 embernek adnak munkát.
Az MTI kérdésére elmondta: naponta 800 matracot gyártanak novai üzemükben, de a mennyiséget, a növekvő piaci kereslet reményében, bővíteni szeretnék. Zalaegerszegen az első ütemben 8 ezer négyzetméteres gyárat építenek, amit további 10 ezer négyzetméterrel tudnak a későbbiekben bővíteni.

 

Hátrányos helyzetű gyermekeket segít az AmCham Alapítvány

Mintegy nyolcmillió forintot adományozott az AmCham Alapítvány a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézmények számára hirdetett Mi leszek, ha 25 leszek című pályázaton kiválasztott öt szervezetnek.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Alapítványa idén júniusban írta ki pályázatát. A beérkezett pályaműveket pedagógusokból, szociológusokból és alapítványi önkéntesekből álló külső szakértő bizottság bírálta el – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
A szakértők javaslata alapján az AmCham Alapítvány Kuratóriuma öt intézményt választott ki támogatásra: a nyíregyházi Down Egyesületet, a debreceni Köz-Pont Ifjúsági Egyesületet, a budapesti Bókay Gyermekklinikát, a nagykanizsai Alapítványt az Autista Gyermekekért, valamint a budapesti Kézzelfogható Alapítványt.
Az ünnepélyes díjátadón egy rendhagyó gyereknap keretében 150 hátrányos helyzetű és sérült gyermek is részt vehetett.
“Huszonöt éve dolgozunk azért, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek, és az őket ellátó intézményeknek segítsünk. A most támogatottak közül a nyíregyházi Down Egyesület egyedülálló terápiás teret, az érzékek házikóit valósítja meg adományunkból. Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében általános és középiskolások korszerű és személyre szabott délutáni képzéseken vehetnek részt, Nagykanizsán speciális Lego-játékokat fognak vásárolni autizmussal élő gyerekek fejlesztéséhez, a Kézzelfogható Alapítvány művészetterápiás módszerekkel kívánja megismertetni a vakok és gyengénlátók világát, míg a budapesti Bókay Klinika egy közérthető kiadvánnyal növeli a szülők egészségtudatosságát” – idézte a közlemény Rajki Zsuzsát, az alapítvány képviselőjét.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Alapítványa – az AmCham Hungary-vel együttműködve – 1989 óta folytatja segítségnyújtó tevékenységét. Önálló szervezetté 2001-ben alakult, azóta pályáztatás útján választja ki azokat a gyermekekkel foglalkozó intézményeket, amelyek számára az adott évben gyűjtést rendez. 2004-ben szervezte első önkéntes napját a Fóti Gyermekvárosban. Az évente hagyományosan megszervezett esemény az egyik legnagyobb sikerű, legnagyobb létszámú önkénteseket megmozgató rendezvény. Az AmCham Alapítvány célja a magyarországi önkéntesség népszerűsítése és erősítése is.
Az AmCham tagvállalatok segítségével eddig több mint 85 gyermekintézménynek gyűjtött adományokat, csaknem 330 millió forint értékben.

 

A kutatás-fejlesztés a térség jövője? – beszélgetés Birkner Zoltán kampusz igazgatóval

Gyakran hallani a Pannon Egyetem lokális törekvéseiről, sikereiről, amiből racionálisan azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Birkner Zoltánnal való beszélgetésem során magam is felvillanyozódtam. Régi ismerősként ültünk és beszélgettünk egy kávé mellett, az egyetem jelenéről, jövőjéről, és térségünk kitörési pontjairól.

A Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza az elmúlt közel 15 évben óriási fejlődéseken ment keresztül. Amennyire tudom a változásmenedzsment az egyik specialitásod egyben. Hogy látod a felsőoktatást manapság?

Néhány éve a felsőoktatásban egy horizontális trend volt megfigyelhető. A cél legtöbb esetben az volt, hogy általános felsőfokú képzést minél több helyen, minél szélesebb spektrumban el lehessen érni. A felsőoktatás evolúciója során aztán nemcsak az elérhetőség lett szempont, hanem az oktatási színvonal minősége, annak versenyképessége is. Mi, itt a kampuszon mindig igyekeztük szem előtt tartani a tudásanyag mellett a versenyképességet is. Eleinte – az akkori trendeknek megfelelően – a turizmusos képzést tartottuk zászlóshajónak, valamint a gépészetet. Mára elmondhatjuk, hogy egy Hévíz szintű turisztikai fellegvár egyik szakmai csúcsvezetője, Horváth Orsi, tőlünk került ki. Zalakaros életében és legtöbb turisztikai projektjében benne vagyunk szakmai vagy hallgatói szinten. Az ipari szektor is nagy igényt mutat gépészeinkre, és már egyre több vállalat számít a tőlünk kikerülő mérnökökre. Az akkori törekvéseink tehát mára beérni látszanak.

A versenyképességben egy idő után nem elég a tömegképzés, és a valós térnyeréshez specializálódás szükséges.

 

Ezt mára a kampuszunk egyfajta vertikális terjeszkedéssel igyekszik elérni, vagyis a cél immáron a mélyebb, hasznosabb, speciálisabb tudás megszerzése. A globális versenyben csak így van esélyünk helytállni.

20141007_111922_Android

Mit tesztek konkrétan annak érdekében, hogy hazai vagy akár nemzetközi szinten is valóban versenyképes lehessen a PEN?

Igyekszünk megtalálni az általános képzés mellett azokat a szakirányokat, amiben hosszútávon van kiugrási, fejlődési lehetőség. Egyebek mellett ezért is fókuszálunk jelenleg az újonnan indított víz- és szennyvízkezelő rendszer üzemeltető szakmérnök/szakember képzésünkre a Hidrofilttel. Elmondhatjuk, hogy ma Magyarországon egyedül Nagykanizsán van ilyen képzés, ami a jelentkezők száma alapján is sikeresnek bizonyult. A képzés nemcsak magyarul, hanem angol nyelven is elvégezhető – gondolva más országokból érkező hallgatóinkra is – és meglepő módon már 21 fő jelentkezett rá! Ennek két oka is lehet: egyrészt a képzés hátterében álló aktualitás, másrészt a képzési űr, amit betölt. Előbbi vitathatatlan, hiszen a vízügyi problémák kiküszöbölése világszerte szükséges, a hiány megoldása úgyszintén aktuális, vagy épp a technológiai fejlesztés a fontos. Utóbbi pedig okozat. A munkát valakinek el is kell végeznie, és ahhoz pedig speciális tudás is kell már. Na, ebben igyekszünk partnere lenni a Hidrofiltnek.

Az egyetem nyilvánvalóan a piaci igénynek akar megfelelni a win-win helyzet megteremtése érdekében.

csapviz_nGondolj csak bele, hogy nekünk mekkora öröm olyan hallgatókat képezni, akik nagyobb eséllyel lesznek sikeres és keresett szakemberek, és mekkora öröm a munkaadóknak, akik olyan szakembereket alkalmazhatnak már, akik jó eséllyel már hasznosítható tudással rendelkeznek! Ha a piacon valamiben kitörési lehetőség van, azt nekünk szinte kötelességünk kihasználni! A vízügyi téma azért is fontos, mert mint említettem globális probléma, emellett a hazai iparban gyakorlatilag mindenhol kulcsfontosságú. A gyógyszeriparban ezért, a gépiparban azért, az élelmiszeriparban amazért, a feldolgozó iparban megint másért. És akkor még a lakosságot érintő vízügyi kérdésekről nem is beszéltünk. A víz, mint potenciális energiaforrás bizonyosan feltörekvő szegmense az energetikának. Egyértelmű, hogy ennek részesei szeretnénk lenni!

Hogyan alakítottátok ki a képzést? Hogyan tudtok specifikálni?

A veszprémi mérnöki karral és a Hidrofilt szakembereivel leültünk, ahol elhangzottak érvek a piaci oldalról, elhangzottak érvek oktatási oldalról, végül 3 hónap alatt eljutottunk oda, hogy egy egyedülálló szakot kreáltunk, melyben megfelelő tananyag tudott keveredni a gyakorlatban is hasznosítható dolgokkal. Ráadásul mindez az ország legnagyobb vegyipari képzési múlttal rendelkező intézményén belül…
A vertikális mélyülést első lépésként például ezzel szeretnénk megtestesíteni. Ennek egy újabb szintje lesz, a hamarosan nyíló kutatási központunk, ami egyebek mellett ezt is hivatott lesz támogatni, kiszolgálni. Ennek a kutató központnak a tárgyi és személyi kialakítása még kialakítás alatt van, de mindenképp előremutató szerintem már maga a törekvés is.

A kutatás-fejlesztés ugyanis az egyetemek, országok versenyképességének alapjai. Ha ez jól sül el, biztos vagyok abban, hogy nagy lehetőségek küszöbét lépjük át.

Ebben látod tehát a kiugrási lehetőségeteket?

Így van. Nyitottan megfelelni a piaci igényeknek, az innovációra való hajlandóság, és az egyediség segíti a fejlődést. A kampuszunk versenyképessége azon múlik, hogy a megszerzett tudásukat a hallgatók mikor, milyen hamar, és milyen mélységben tudják használni. Az elméleti tudás és a gyakorlati hasznosulás kulcs fontosságú a vertikális terjeszkedésben. Ennek „iskolapéldája” az új képzésünk a Hidrofilttel, és szinte biztosak vagyunk a sikerességében. Meglepő módon ettől tud a vállalat is fejlődni.

Ennek a fejlődésnek szinte egyenes következménye a munkahelyteremtés is.

Ahol ugyanis az igénynek megfelelő képzés zajlik, könnyebben tud szakembert alkalmazni a cég. A sok, és jó szakember pedig a piacon is versenyelőny! Ezt bizonyítja például a Hidrofilt növekedése és bővülése is.

Értem. Mint meghatározó, helyi véleményformáló egyéniség, miben látod Nagykanizsa és a térség kiugrási lehetőségét?

Két dologban látom a fejlődési lehetőségünket, amit nem győzök hangsúlyozni mindenhol a megyében.
Az 1. egy új térszerkezeti logika: rendkívül fontos a szomszédos megyékkel és a szomszéd országokkal való kooperálás.
A 2. egy új partnerség a szomszéd városokkal innováció tekintetében. Be kell látni, hogy nincs már olyan, hogy kanizsai, egerszegi, stb. Térségi van!

Itt már nem az a kérdés, hogy melyik város jön ki jobban egy fejlesztésből, hiszen a pár tíz kilométer távolság semmi a differenciálásban. Egymás erősítése pedig ugyancsak win-win helyzetet képes eredményezni.

Mondok egy szemléletes példát: a városok a képzett, és munkaképes lakosság tekintetében, külön-külön csak pár száz fős vállalatok beruházását képesek ellátni. A több ezer fős beruházások mögé már nem elég egy város, hanem már több helyiség lobbija szükséges. Egy Flextonics, Honeywell, GE, ugyanúgy kap szakembert Egerszegről és Kanizsáról. A vállalat érdeke pedig nem az, hogy a lokálpatrióta öntudatot növelje itt vagy másutt, hanem a profit hatékony megszerzése a cél. Az pedig nem ismer határokat. Egy nagyvállalat beruházása tehát nemcsak lokális, hanem térségi érdek is. A kérdés immáron nem az kell legyen, hogy például egy gyártó-összeszerelő mamut vállalat beruház-e Nagykanizsán, hanem, hogy egyáltalán beruház-e Zalában… Ha szakember kell hozzá, akkor pedig igyekszünk azt mi biztosítani!

1 263 264 265 266 267 311