1 órára lezárják az M7-est ma!

Egy korábbi baleset rekonstruálása miatt szerdán délben egy órára teljes szélességében lezárják az M7-es Nagykanizsa felé vezető oldalát a 135-ös kilométerszelvényben – közölte a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kedden az  MTI-vel.

A rendőrök a láthatóságot, az észlelhetőséget vizsgálják. Ennek idejére – 11 óra 45 perctől 12 óra 45 percig – a forgalmat a 135-ös kilométerszelvényben, a balatonlellei kihajtónál a 7-es számú főútra terelik. Az autópályára Balatonboglár belterületén lehet felhajtani.

(MTI)

Raktérbe zsúfolva szállított 25 határsértőt egy szerb férfi

Nagykanizsa, 2014. november 4., kedd (MTI) – Előzetes letartóztatásba került egy szerb férfi, aki 25 afgánt, köztük gyerekeket próbált embertelen körülmények között, egy áruszállító rakterébe zsúfolva külföldre csempészni – közölte kedden a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.
A rendőrök az M70-es autóúton állították meg szombatra virradóra az osztrák rendszámú Mercedes Sprintert, amelyet a 46 éves szerb férfi vezetett. A jármű ülések nélküli, levegőtlen rakterében, egymáson ülve és állva szállított 25 afgán állampolgárt, akik közül senkinek nem voltak határátlépésre jogosító iratai. A nyomozás során kiderült, hogy a 25 utasból hárman-hárman a vámosszabadi és a bicskei, négyen a fóti, tizenöten pedig a debreceni befogadó állomásról utaztak Budapestre. Közülük öten rendelkeztek humanitárius tartózkodási engedéllyel, tizenkilencen pedig regisztrációs kártyával, egy embernél azonban semmilyen okmányt nem találtak a rendőrök.
A migránsok vallomásai szerint több szervező közreműködésével péntek este a Nyugati pályaudvarról a Margit-szigetre mentek, ahol hármasával-ötösével engedték be őket a gépkocsiba. Innen friss levegő nélkül, állva, illetve egymáson ülve, pihenő nélkül tették meg az utat egészen az igazoltatásukig.

A migránsok közül négy embert a győri Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba vitték, két fiatalkorút, illetve két gyermeket pedig a Fóti Gyermekotthonban helyeztek el, a többieket kiindulási helyükre szállították vissza.

(MTI)

Nyílt nap a BLG-ben!

Szeretettel várjuk az általános iskolák 4. és 8. osztályosait, valamint kedves szüleiket a Batthyány Lajos Gimnázium beiskolázási rendezvényeire.

8. osztályosoknak szóló nyílt napunkat 2014. november 10-én (hétfőn) 16.30 órakor tartjuk, amikor is meghallgathatnak egy tájékoztatót iskolánkról, illetve lehetőség lesz a kötetlen beszélgetésre.

4. osztályosoknak szóló nyílt napunkat 2014. november 15-én, szombaton 9 órakor tartjuk, amikor is meghallgathatnak egy tájékoztatót iskolánkról, illetve lehetőség lesz a kötetlen beszélgetésre, valamint az iskola végigjárására.

Immár hagyományosan „Szélesre tárjuk az iskolakaput”, s lehetővé tesszük az érdeklődő diákoknak és szülőknek, hogy bepillanthassanak a tanórákba is.

Várjuk a 8. osztályosokat

2014. november 11-én 8.15-től a kis- és nagy aulába, ahonnan elindulhatnak a különböző osztálytermekbe, a különböző tanórákra. Két tanóra megtekintésére lesz lehetőség.

Várjuk a 4. osztályosokat

2014. november 17-én 8.15-kor rendezvénytermünkbe, ahonnan elindulhatnak a különböző osztálytermekbe, a különböző tanórákra. Három tanóra megtekintésére lesz lehetőség.

-BLG vezetőség-

Vasárnap zárva?

Rendszerint minden ötlet, ami a megszokott életvitelét azonnal érintené a lakosságnak, heves ellenállást vált ki, igaz nem ok nélkül. Az elmúlt héten napvilágra került a kormányzat részéről a vasárnapi nyitvatartás eltörlése a kereskedelemben. Rosszabbnál rosszabb magyarázatok jöttek elő, ám a lehetőség maga megérdemel egy mélyebb elemzést.

Szokások rabsága

11744274_l-1024x682Először is a vásárlói szokásokat kell alapul venni. Magyarországon a hivatalos mérések szerint rendkívül sok pénzt költenek az emberek hétvégén, ami egyértelműen összefüggésben van a szabadidővel. (Magam is közel 20 ezer Ft-ot költötem összesen két boltban az elmúlt vasárnap) Budapesten valójában ez az arány nem annyira szembetűnő, mint vidéken, mivel a fővárosban a legtöbb üzlet és bevásárlóközpont a hétköznapokon is hosszabb ideig tart nyitva, és a választék is jóval nagyobb. Ha tehát valaki este hatkor végez a munkával, akkor este nyolcig bőven be tud vásárolni élelmiszerből, vagy egy klasszikus shoppingba is belevághat. A nagyobb láncok esetében persze vidéken is marad lehetőség a munka utáni bevásárlásra, elég csak a Tescora, Intersparra, LIDL-re, vagy akár az OBI-ra gondolni. Azonban azok az üzletek, amelyek belvárosban találhatóak, már 17.00-kor bezárnak, hétvégén pedig egyáltalán nincsenek nyitva, elterelve ezzel a vásárlókat a bevásárló központokba.

Nagykanizsán az üzleteknek csupán elenyésző része nincs plázákban; gyakorlatilag a Fő út nyújt csak lehetőséget erre. A többi bolt a Stop Shop, Park Center, Tesco, Kanizsa Centrum, Kanizsa Pláza épületeiben kap helyet azok kedvező bérleti díjai és infrastruktúrája miatt. Amennyiben vasárnap nem lennének elérhetőek, nyilvánvaló érvágást jelentene a vállalkozók számára, hiszen – visszatérve a szokásokhoz – bevételeik igen jelentős részét a hétvégeken tudják realizálni, amikor a nem helyben dolgozók is itthon vannak, és jobban megoldható a családi logisztika is.

Arról nem beszélve, hogy egy vasárnap kevesebb rohanással, kvázi stressz mentesen lehet vásárolgatni, szemben a hétköznapi őrülettel, amikor a bank, a posta, az orvos, a hivatalok, stb. viszi el az időnk és energiánk jó részét.

A GKI legújabb kutatásai alapján az elmúlt vasárnap is több milliárd forintnyi forgalom keletkezett a boltokban országszerte, pedig nincs ünnep, sőt hosszú hétvége sem volt. Az árucserén, illetve annak elérésén kívül nem szabad elfelejtkezni egy másik lényeges oldaláról sem: a kereskedelmi dolgozókról.

Boltosok csúcsideje

Idehaza családi program a hétvégi shopping

Idehaza családi program a hétvégi shopping

Ritkán gondolnak bele, de ettől még tény: a már említett hivatalok dolgozói is hétvégén tudnak jobban időt szakítani a bevásárlásra, hiszen hét közben ők szolgáltatnak. Hétvégén viszont a boltok dolgozói adnak lehetőséget arra, hogy valamennyi ember nyugodtan tudjon ruhát venni a gyereknek (aki másik városban tanul, és csak hétvégén van itthon), nagy bevásárlást csinálni a következő hétre (mert végre itthon van apa, és addig a gyerekek a nagyszülőknél lehetnek), és még millió más szituációban.

Ezek az eladók a hétvégi műszakért rendszerint magasabb órabérért is dolgoznak, vagyis egy vasárnap felér  két hétfővel a napi béreket illetően.

Aki pedig havi 80-120 ezer forint körül keres (a pótlékokkal együtt), annak igenis számít néhány ezer forint plusz. Nem mellesleg munkáltatói is a hétvégi forgalomban tudják kitermelni a legtöbb költségüket. Ebből jól látható, hogy dolgozók százezreit és vállalkozók ezreit érintené hátrányosan, miközben igazából semmilyen hasznos gazdasági fejlődést nem eredményezne.

Bezzeg külföldön

Külföldi ismerőseim mindig meglepetéssel fogadják, hogy nálunk vasárnap is dömping van. Ausztriában ugyanis teljesen természetes, hogy vasárnap szinte leáll az élet. Ez ugyanúgy nekünk is furcsa, de a jelek szerint ragyogóan működik az ottani körülmények és életszínvonal mellett. Nem lehet összehasonlítani az almát a körtével…

Míg a munkavállalók jövedelme – és bizonyos országokban a munkaideje is – kedvezőbb a magyarnál, több lehetőség van annak elköltésére. Nem szabad elfelejteni, hogy nyugati szomszédunknál annyi elkölthető extra pénz marad a családoknál a költségeket követően, hogy van mit, és hogy elkölteni a programok szervezését tekintve. Ezzel szemben idehaza a legtöbb embernek az a kikapcsolódás, hogy hétvégén elmegy akciós termékeket venni a családtagjának, és nem fér bele tízezrek „elpihenése”. Ausztriában bevett szokás a 13., és 14. havi pénz (Urlaubsgeld, Weihnachtsgeld). Idehaza pedig épp a cafeteria adóját szándékoznak megemelni  – érzékeltetve a különbséget.

Ezen kívül két minimálbéres kereset közel 700 ezer forintnak felel meg odakint, míg itthon ez 150 ezer. Az árak, mint például üzemanyag, közel azonos mértékű. Azért tartom fontosnak a benzinárat említeni, mert a szabadidős tevékenységet ez is jelentősen befolyásolja. Vagyis,

…ha nincs nyitva bolt vasárnap, attól még nem fognak többen sem templomba járni, sem egynapos barangolásokat szervezni.

A vasárnapi nyitvatartás beszüntetése tehát egy hazánkban nemcsak felesleges, semmit meg nem oldó ötlet, de még rosszabb helyzetet is teremt a kereskedelemben és a lakossági komforton belül. Ami végképp érthetetlen, hogy a kormány ezt a javaslatot 2011-ben egyszer elvetette, akkor miért kell előhozni újra? 

Update:
Időközben kiderült, hogy a kis boltokat nem érintené a rendelet, ám továbbra is nyugtalanító a javaslat, tekintettel a vásárlói szokások és a rendelkezésre álló kis boltok számának viszonyára. Hétvégente, mintegy 1,5-2 millió vásárló van idehaza, és maga Varga Mihály NGM sem tartja maradéktalanul jó ötletnek. – a szerk.

Halálos baleset történt Zala megyében, Zalakomár és Nagykanizsa között

Az úttesten álló kamionba ütközött egy személyautó a Zalakomár és Nagykanizsa közötti összekötő úton vasárnap, a balesetben a személygépkocsi egyik utasa meghalt – közölte Cseresznyés Dániel, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Nothoff Ingrid, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a személyautóban egy nagykanizsai család utazott. Az első ülésen utazó 71 éves nő a helyszínen életét vesztette.

Az érintett útszakaszt – Galambok és Csapi elágazásánál – a helyszínelés idejére lezárták.

November 2. – Mindszentek után…

Mintha vezényszóra minden temető egy csapásra átváltozott volna búskomor mivoltából, egy pezsgő, varázslatos hellyé. A halottak napja ezért különleges nekünk magyaroknak, hiszen a távoli ismerősök rokonok is egy gyertya gyújtásával, vagy épp egy csokor friss virággal fejezik ki elhunyt szeretteik iránti tiszteletüket.

 Halloween =/= Mindenszentek

IMG_9954

Meghitt a temető ilyenkor. Foto: BK Photography

Azért szükséges megemlíteni itt hazánk szokásait, mivel az évek előrehaladtával – első sorban a fiatalok körében – mind jobban elterjed a Halloween ünneplése, mely részben hasonló a magyar ünnephez, azonban a nyugati kultúrában kissé más az atmoszférája. Az érdekesség az, hogy saját kultúránk is rendelkezik egy Halloween-nal, de azt Farsangnak hívjuk, amiről viszont egyre többször feledkezünk meg. Hogy a globalizálódás, vagy a téma maga ami vonzóbb, nem lehet megállapítani, de elnézve a mostani, kedvező körülményűnek mondható halottak napját, nekünk sincs okunk panaszra.

Egy kicsit patetikusabb érzés övezte a temetőket, amit a millió gyertya fénye és a levegőben érezhető ősz és virágillat is elősegít. Ugyan nem az önfeledt szórakozásé a főszerep, hanem az emlékek őrzésé.

A dolog pikantériája ugyanakkor, hogy hazánk kultúrájával jól megfér a Halloween is. Külön hangulatossá teszi a lakókörnyezetünket és az atmoszférát a halloween-i töklámpás, és a maskarák, mely összehozza az embereket egy rövid időre.

Valójában a Halloweent nem utálni kell, hanem befogadni a saját kultúránkba a megfelelő mértékig. A beöltözős partyk, a töklámpások, és a gyertyagyújtás mind arra figyelmeztet bennünket, hogy nyakunkon a Karácsony!

A temetőzés

IMG_9982

Sosem lehet elég a gyertyázásból – Foto: BK

Alighanem akik előre utálják ezt a napot, azok a sofőrök és a rendőrök. Nincs tökéletes infrastruktúra, amit ilyenkor alkalmazni lehetne, jóllehet egy kis odafigyelés és előzetes rákészülés sokat tud segíteni. Nincs könnyű helyzetben ilyenkor senki, mivel nagyjából egy időben indulnak meg ezrek, hogy tiszteletüket tegyék. Ezt koordinálni sosem könnyű a gyakorlatlan és/vagy ingerült sofőrök, a türelmetlen gyalogosok, és a megannyi helyszín miatt. Rendszerint ilyenkor nemcsak egy temetőt látogatnak meg a családok, hanem akár városon belül is és kívül is többet.
A temető vezetésnek 1 nap alatt nyilvánvaló túlterheltségre kell készülnie, amit a viszonylag kötött korlátai nem igazán képesek teljesen kiszolgálni. Ugyanakkor bizonyos esetekre jól fel lehet készülni annak érdekében, hogy a tömegeket minél könnyedebben lehessen irányítani.

Először is az autóforgalom irányítása elég kaotikussá válik, mikor reggeltől estig folyamatosan érkeznek gépjárművek. A jó idő is nagy segítség volt most, mivel a látogatók valamivel türelmesebbek, és nem zavarja sem eső, sem hideg, sem hó a komfortot. Amivel a nagykanizsai temető forgalmát jobban tehermentesíteni lehet, az az ideiglenes egyirányúvá tétel.

Ha a Tripammer utca elejétől (pl. a hídtól az Erdész utcáig) végéig csupán egy irányú közlekedésre használható, akkor a bejutás, kijutás – tehát a gépjármű áram – is egyszerűbbé válna, valamint a parkolást is jelentősen megkönnyítheti.

Zalaegerszegen ez ragyogóan működött az Új temetőnél, ahol autók százai forogtak viszonylag zökkenőmentesen (köszönhetően persze a polgárőrségnek és a rendőrségnek egyaránt).

Az autósforgalom mellett komoly szerepe (kéne legyen) van a gyalogos forgalomnak, pontosabban az irányításának. A hídon például mindkét oldalon lehetőség volt a kétirányú közlekedésre, amivel csupán annyi gond volt, hogy nem férnek el az emberek rajta. Ennek nyilvánvaló veszélye, hogy közvetlenül az autós forgalom mellett kénytelenek szlalomozni az emberek. A járda ottani szélessége egy babakocsi esetében már alkalmatlanná teszi 2-3 ember közlekedését.

A híd egyik oldalát lehetett volna kimenő gyalogos forgalomnak, a másikat pedig a bejövőnek fenntartani, mellyel jelentősen könnyebbé válna százak mozgása.

Szerencsére a Hold jó szolgálatot tett a sötétben

Szerencsére a Hold jó szolgálatot tett a sötétben

A sétakert melletti járda használata ugyancsak egyedüli opció a temetőn kívüli gyalogláshoz, aminek szélességével nincs probléma, ellenben a minőségével. A sötétben (de egyébként világosban is) ilyenkor igen könnyen meg lehet botlani, ami komoly sérüléseket is okozhatnak. A kivilágítás általános probléma a temetőnél.
Érthető, hogy az év 363 napjában a megszokott nyitvatartási időn túl okafogyott a világítás. Igaz, az esetleges temetői rablásoknak és vandalizmusnak is elejét  lehet venni legalább a főbb útvonalak megvilágításával. A híd felőli bejáratnál egy jó erős reflektor segített abban, hogy a bejövő látogatók a járdán maradhassanak, ám a távozókat meglehetősen zavarhatta ugyanez a vakító fény. A probléma mindezzel csupán, hogy a befelé világítólámpa kb. 20 m hosszan bizonyult hasznosnak, míg a kapu túloldalán a teljes sötétség volt jellemző kandeláberek hiánya illetve a meglevők gyengesége miatt. Külön nehezítette a dolgot a járdák gyatra minőségi állapota, ami nappali fényben is kényelmetlenné teszi a közlekedést, pláne korom sötétben.
A temetőn belül megannyi zseblámpás/mobillal világító ember próbált haladni. Igaz a gyertyák fényei csodálatos látványt biztosítottak, viszont a sírok közti közlekedés elképesztően nehéz volt. Igaz ez az épített járdáknál is, mivel a csapadék elvezetőkbe óvatlanul is bele lehetett lépni, vagy az egyenetlenség miatt megbotlani.
Itt nyilvánvalóan nem arra volna szükség, hogy teleszórják lámpákkal a területet, mert jelentősen csorbítaná a látványt, nem beszélve a “hatékonytalanságról”.

Érdemes lenne viszont elgondolkodni egy egyszeri beruházáson, ami a repülőgépekhez hasonlóan ledes, vagy fluoreszkálós csíkok segítségével rajzolná körül a gyalogutakat.

Ez viszonylag költséghatékony és tartós megoldást jelentene, ami a 21. századi igényt és a tömegek érdekeit szolgálhatná, valamint hiánypótló lenne, megannyi balesetet megelőzve.

Az nem egy helytálló érv, hogy “évente egyszer ki lehet bírni”. Sovány vigasz ez annak, akinek éppen az autóját húzzák meg, vagy a bokája megy ki, vagy rosszabb esetben komolyabb balesetet szenved. Ez mindenkinek az érdeke, ami jó a temetőnek, jó a város megítélésének, és legfőképp látogatóbarát is a modernitás mellett.

Kereskedelem és marketing alapképzési szak indul a PEN-en!

Az új szak indításának bejelentése kapcsán Dr. Szabó Lajos, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja és Dr. Birkner Zoltán kampusz igazgató tartott sajtótájékoztatót.

„Természetesen, a kereskedelem és marketing szakhoz méltón akár stílusosan is kezdhetem azzal, hogy minden a piackutatással kezdődött – vágott bele Dr. Szabó Lajos, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja. Mielőtt elindítottuk a szakot, felmértük a piacot és örömmel tapasztaltuk, hogy erre a képzésre komoly igény ígérkezik mind Veszprém, mind pedig Nagykanizsa beiskolázási körzetében. Emellett a nagykanizsai képzéssel kapcsolatban fontos még kiemelni, hogy város földrajzi fekvése okán, a horvát, szlovén és osztrák határ közelsége miatt, valamint a nagykanizsai kollégák nemzetközi és határon átnyúló pályázatokban szerzett tapasztalatának köszönhetően, a kampusz nemzetköziesedése területén is komoly előrelépést jelenthet e képzés, így mindenképpen gondolkodunk a szak angol nyelvű indításában is a jövőben. A stratégiai terveinkhez mindemellett hozzátartozik a marketing mesterképzés és az alapképzési szakot megelőző kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés indítása is, mely az elkövetkező egy-két év feladataként áll előttünk.”

Forrás: uni-pen.hu

Forrás: uni-pen.hu

Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz igazgatója kiemelte, hogy Nagykanizsa életéhez és múltjához, valamint jövőbeni célkitűzéseihez tökéletesen passzol a jövőre induló szak, hiszen a várost a múltban karakteresen meghatározta a kereskedelem, így ennek hagyományaira építve biztos benne, hogy nagy érdeklődésre ad majd számot a képzés. Az igazgató reméli, hogy Nagykanizsa és Veszprém a marketing egy teljesen új típusú gondolati sémáját építi fel, hiszen széleskörű tudást halmoztak fel az elmúlt évtizedben a nemzetközi, határon átnyúló projekteknek köszönhetően a hálózatépítés és a kapcsolatépítés területén, valamint a marketing, településmarketing és turizmusmarketing bázisán, melyre alapozva sikeres képzést nyújthatnak az egyetemre nappali, illetve levelező tagozaton Zala, Somogy vagy akár Vas és Baranya megyéből a szakra jelentkezőknek.

A marketingszakmát a hallgatók nemzetközi hírű vezető oktatóktól tanulhatják, továbbá a kereskedelem és a marketing legmodernebb gyakorlatát sikeres vállalati szakemberek előadásain ismerhetik meg. Egyes tárgyakat a marketing nemzetközi nyelvén, angolul tanítják majd. A képzés lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy olyan kutatásokba kapcsolódjanak be, amelyek során piaci tapasztalatokra tesznek szert, ezáltal is növelve versenyelőnyüket a munkaerőpiacon, továbbá a megszerzett tudást nem csak marketinges munkakörben, hanem számos más vállalati terülten is jól tudják majd hasznosítani.

A jövő szeptemberben induló kereskedelem és marketing alapképzési szakra 2015. február 15-i lehet jelentkezni a felvi.hu e-felvételi felületén keresztül. – olvasható a PEN oldalán.

Az internetadó, mint Achilles sarok – (update)

Achilles sarka mind a kormánynak, mind a modern, haladó szellemben élő lakosságnak. Az vitathatatlan, hogy kulturális, gazdasági, sőt politikai szempontból is igen káros felvetésről van szó. Kulturális szempontból óriási visszalépést jelentene, hiszen a modern társadalom információ áramlása és tudásbeli fejlődését, döntő mértékben befolyásoló eszközről van szó az internet használatával. Nemcsak munkahelyek százezrének stabil működése, az oktatást könnyítő és elősegítő alapeszköz stabilitása kerül veszélybe, hanem magának a kommunikációs formák korlátozásáról is szó van. 2014-ben korlátozni egy olyan szegmenst, ami – akár tetszik, akár nem – lételemmé vált, olyan orbitális politikai baklövés, amit csak olyan nemzetek kormányai engedhetnek meg maguknak, melyek a modern, nyugati kultúra közelében sincsenek. Legalább olyan véteknek tűnik adóval sújtani – kvázi büntetni – az internethasználatot, mintha emelnék a víz ÁFÁját. Arról nem is beszélve, hogy a kormány saját törekvéseit teszi egyrészt ezzel mind hiteltelenné, mind pedig okafogyottá. És itt jön a dolgok gazdasági háttere…

Minimum az egyiket használja minden ember...

Minimum az egyiket használja minden ember…

Ha egyszer jobban teljesítünk…

Mi indokolja egy nyúlfarknyinak számító adó bevezetését, amikor néhány héttel ezelőtt maga Lázár János emelte ki az internet fontosságát, és annak szükségszerű eljuttatását valamennyi faluba, ha egyszer jobban teljesít az ország? Olyan elvi problémákkal kerülnek szembe, ami legfőképpen szolgáltatók, tehát munkaadók, és fejlesztők működését lehetetlenítené el, ugyanakkor megzavarhatja a lakosság többségét is, joggal.

Amennyiben sportberuházásokra (melyek bizonyítottan veszteségesek már rövidtávon is) illetve MNB „extraprofit” nem közszolgálati célú elköltésére jut forrás, mi szükség ezen összegek töredékét jelentő, nyilvánvaló közfelháborodást generáló adónem bevezetésének?

Az kizárt dolog, hogy ne legyen kiterhelve felhasználói szinten. Ez még egy nagy vállalat számára – mint a UPC, vagy a Telekom – is vállalhatatlan lenne. A bevétel alapú adóztatással több probléma is felmerül. A nagy vállalatok rendszerint azért ruháznak be különböző országokban, mert ott magasabb profitot realizálhatnak. Ezt hívjuk a kapitalizmus egyik mozgatójának.

A profit nem azért keletkezik, hogy a beruházóról legyen mit lehúznia a „telephely” biztosítójának, hanem mert a tevékenységből adódóan valamit jól csinál, és maga örömére kívánja elkölteni azt: dolgozói bérekre, innovációra, bővítésre, stb.

137627

Rabja vagyunk az internetnek

Az innováció ugyanis meghatározó egy ország versenyképességében – jóllehet ennek gerince az internet. Az esetlegesnek vélt nagy bevételű cégek ilyen arányú közteherviselése nem jó megközelítés, hiszen a vállalat joggal mondja, hogy egyébként számtalan más adón keresztül alapból kiveszi a részét a közteherviselésből (hogy az átlagosnál magasabb bérekről ne is beszéljünk). Ha viszont ezek dinamikusan fejlődő vállalatok arra vannak kényszerítve, hogy piacot veszítsenek, és emellett ellehetetlenüljön a fejlesztésük, akkor a jelentős profitvesztés tudatában olyan következményekkel is kell számolni, hogy tömegesen mennek tönkre, vonulnak ki, ami munkahelyek ezrei megszűnésével fenyegetnek. Ezek a munkahelyek pedig rendkívül értékesek, szemben a közmunkával…

Rezsi-paradoxon

Az elmúlt években a rezsi-szó valójában egy olyan fétissé vált, mint valami talizmán. A kormányzati retorikának jelentős részét képezte, ám nem szabad elfelejtkezni egy igen fontos ismérvéről ennek.

A rezsi, közgazdasági értelemben véve olyan fix költségek összességét jelenti, mely a mindennapi életünkhöz (vállalat esetében a működéshez) szükséges alapvető kiadásokat jelenti. Az alapvető kiadások alatt ebben az esetben nem jelent például élelmiszereket, hiszen az változó formában, mennyiségben és minőségben is, azonban olyan fix költségeink, melyek rendszeresen és megkerülhetetlenül kerülnek kifizetésre azonos mértékben, már mást jelentenek. Mikroökonómiai szempontból ezek lehetnek víz, gáz, áram, hitel, telekommunikáció (tv, telefon, internet), bérlemény is. Természetesen élethelyzettől függően több más dolog is bekerülhet, de klasszikus értelemben ezek tekinthetőek széles körben fix költségnek. Ekkor még nem beszéltünk az ÁFA, TB, és egyéb adók/hozzájárulásokról, melyek már annyira mainstream kiadások, hogy szinte nem is számolunk velük.

Ez alapján jól látszik, hogy rezsicsökkentésről beszélni áram/gáz árcsökkenés esetén, miközben minden más tartalom növekszik olyan, mintha autónk szervizelésekor egy pacskolást végeznének a motorháztetőn: valamit csinálnak vele, de jobb nem lesz.

Átlagosan a rezsinek tekinthető elemek közül egy család 3-4 ezer forintot spórol, míg az elmúlt években minden máson 10-12 ezer forintot veszít. A szaldó tehát mínuszos.

Az internetszolgáltatók esetében – legfőként a kisebbeknél – komoly terhet is jelentene. Egyfelől, ha továbbhárítják a 150 Ft/Gb adót (márpedig tovább fogják), az előfizetési díjak egy kb. 100 Gb adatforgalmú háztartásban 15.000 Ft plusz terhet jelentene. A 100 giga elsőre soknak tűnik, de nagyjából 10-15 film letöltése már a felét kiteszi. És akkor még nem néztünk meg egy videót sem YouTube-on, nem mentünk fel napjában harmincszor a Facebookra, nem küldtünk e-maileket 2-3 file-os melléklettel, stb. Ez egy átlag fiatal esetében viszonylag könnyen összejöhet. Milyen adatforgalom lehet például egy kollégiumban? Annak az adatforgalmát ki fizeti ebben az esetben? Egy cégnél heti szinten 5-10 giga lehet az adatforgalom, amennyiben SAP, E-mail, és egyéb más vállalatirányítási rendszerek használatát és csekély egyéb internetes forgalmat tekintünk (főleg olyan cégek esetében, akik jelentős mértékben online üzletet folytatnak).

Ez egy hónapban legalább 5.000 Ft plusz költség, mely egy iroda esetében a havi villanyszámla mértéke lehet…

Ha nem hárítják át, az olyan mértékű extra terhet (rezsit) jelentene nekik, hogy a szolgáltatók úgy csődölnének be egymás után, mint a dominó. De minimum elképesztő leépítésekkel fogják balanszolni az új helyzetet!
Arról ugyancsak nincs álláspont, hogy a nemrégiben kötelezővé tett online pénztárgépek, milyen módon és ki által lesznek megtérítve?
A NAV? A szolgáltató? A felhasználó? Ebből fakadóan korrekt dolog-e üzletileg belekényszeríteni a kereskedőket az online használatra, hogy aztán arra is adót vethessenek ki?

Az internetadó tervezete tehát megannyi húsba markoló kérdést feszeget, amit ha nem oldanak meg win-win alapon, beláthatatlan következményekhez vezethet. Nem is gondolnánk, hogy mekkora galibát okozhat az internet, nem igaz?

SZERKESZTŐI update:
azóta a miniszterelnök ma reggel visszakozásról adott jelet, és kijelentette: “nem lesz internetadó ilyen formában”. Az ötlet tehát nincs végleg elvetve, de más módon bizonyosan képben marad ez az új adónem. Jó döntés volt. – a szerk.

Önt is várja Dubai!

Hétfőn megérkezett Budapestre Dubaiból az Emirates légitársaság első járata, amelyet a szokásoknak megfelelően vízsugárral köszöntöttek hétfőn a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az emirátusokbeli légitársaság mostantól naponta köti össze hazánkat az Egyesült Arab Emírségekkel, direkt (átszállás nélkül) járattal Budapest és Dubai között.

Mit érdemes tudni dubairól röviden?

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) egy olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dhabi, Dubai, Sharjah, Ajman, Fujeirah, Ras al-Khaimah, és Umm al-Quwain. Dubaiban a magyar állampolgároknak nem szükséges vízum, az útlevélnek a beutazás tervezett időpontjától számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Kötelezően előírt védőoltás nincs. Leginkább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban éri meg ellátogatni Dubaiba, ugyanis akkor a legkellemesebb az időjárás, átlagosan 28-35 °C  körüli. A városra a meleg, időnként párás klíma jellemző, több hónapig is 40 °C fölé kúszik a hőmérő. A kristálytiszta meleg tengerben egész évben lehet fürdeni!

Ha pedig a látnivalókban szeretnénk elmerülni, azt is megtehetjük! Rövid városnézés keretében megtekinthető a Dubai Múzeum, Jumeirah Nagymecset, a vitorlás alakú 7 csillagos szálloda: Burj El Arab, a mesterségesen kialakított csodálatos Pálma sziget, és még megannyi látványosság. Valamint nem utolsó sorban, ki ne hallott volna már a világ legmagasabb épületéről: a Burj Kalifa –ról, mely 2010 óta látogatható! Dubai látképének megtekintése a világ legmagasabb épületéből lenyűgöző látványt nyújt, este pedig a csodálatos naplementét tekinthetjük meg a toronyból. Semmiképp ne hagyják ki, ha Dubaiban járnak!

Ha felkeltettük érdeklődését Dubai után, megtervezzük Önnek a nyaralását, mely garantáltan felejthetetlen élmény lesz!

-Kanizsatravel Neckermann-

Fotósok figyelem!

Készüljünk az ünnepekre már most! Hamarosan itt az advent, vasárnaponként mindannyian gyertyát gyújtunk majd, egészen karácsonyig. Mitől is lehetne még meghittebb az ünnep, mint attól, ha saját magunk által készített díszekkel, adventi koszorúkkal vesszük körbe magunkat otthonunkban?

Az adventi ünnepkör kapcsán hirdet rendhagyó fotópályázatot a Zalaerdő Zrt. Várjuk a szebbnél-szebb saját kezűleg, természetes anyagokból készített adventi koszorúkról készült fotókat!

A fényképeket a kozjolet@zalaerdo.hu e-mail címre várjuk 2014. november 29-én (szombat) éjfélig. Kérjük, a pályázathoz mellékeljék postacímüket, illetve telefonszámukat vagy e-mail címüket!

A legszebb, legötletesebb koszorú készítőjét értékes ajándékcsomaggal jutalmazzuk, érdemes versenybe szállni érte!

Az eredményeket és a legjobb képeket a Zalaerdő Zrt. facebook oldalán tesszük közre december első hetében! – olvasható a Zalaerdő felhívásában!

foto

1 221 222 223 224 225 271