Páncélos vitézek csontvázaival, rabláncra fűzött nőkkel és női ékszerekkel telt földalatti termet találtak a városháza pincéjében

Nagykanizsa, 1932. március 31.

Csütörtök dél óta váratlan felfedezés tartja izgalomban a nagykanizsai városházát.
A déli órákban a városháza házfelügyelője izgalomtól kipirult arccal jelentette Krátky István dr. polgármesternek, hogy rejtélyes felfedezést tett a városháza pincéjében. Amikor ugyanis lement, hogy ellenőrizze a szénkészletet, nagy repedést fedezett fel az egyik falon, amely valószínűleg az éjszaka folyamán a tavaszi olvadás következtében támadhatott. Amint jobban megtekintette a repedést, arra a megállapodásra jutott, hogy a falon túl még egy hatalmas üreg van. A résen keresztül bevilágított egy kézi lámpával és majd hanyatt vágódott a rémülettől, amikor odabenn egy csomó páncélba öltözött csontvázat pillantott meg. Azonnal felsietett a polgármesterhez, hogy jelentést tegyen a különös felfedezésről.

nagykanizsa régi fotó 5
Krátky polgármester és Király Sándor műszaki tanácsos nyomban intézkedtek, hogy kőművesek jöjjenek a válaszfal kibontása végett. Félóra alatt sikerült olyan nyílást vágni a falon, hogy át lehetett bújni rajta. Nem valami barátságos látvány fogadta a belépőket.
A falon túl földalatti terembe léptek az érdeklődők, amelyben mintegy 32 páncélos vitéz csontváza hevert szanaszét, a legnagyobb rendetlenségben. A terem egyik sarkában óriási, szúette tölgyfaasztal áll, rajta ezüst tálakon még valami 400-500 év előtti vacsora maradványaival. Az asztal közelében, a fal mellett vastag vasláncokkal odaláncolva 8 nőiruhás csontvázat találtak. Az asztalon megtalálták a rabul ejtett nők ékszereit is. Valamennyi drágamívű ötvösmunka. Értékük egyelőre felbecsülhetetlen. Borzalmas látványt nyújtottak a vigyorgó koponyák.

nagykanizsa régi fotó 1
Széttekintve a nagyteremben, felfedeztek egy keskeny vasajtót is, amelyet nagy nehezen sikerült kiemelni a sarkából. A vasajtón keresztül egy kis labirintusba jutott a bizottság, amelyről kiderült, hogy az egész város alatt végighúzódik, szinte behálózza a föld alatt. A labirintusban szintén több csontvázat és egy rejtélyes szavakkal televésett követ találtak, melynek feliratát a nagy titkolódzás ellenére is sikerült megszereznünk. A felírás a következő:

takaiaszinak a küjlözövdÜ .abdézsmozs
a knüygem men tréákom isilirpá sik ygE

Krátky polgármester elhatározta , hogy a rejtélyes feliratot elküldi a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának megfejtés végett.
A váratlan felfedezés természetesen nagy izgalmat keltett a városházán, de meg az egész városban is mindenütt, ahol csak értesültek róla.
A torony alatt azonnal megindultak a rózsaszínű tervezgetések, hogy mihez is kezdjen a város a felfedezéssel. Értesülésünk szerint az a terv alakult ki, hogy az asztalon talált női ékszereket értékesíteni fogják és a befolyó pénzből hozzák egyensúlyba a városi háztartás megbillent mérlegét. A fennmaradó összegből viszont kiutalják a városi tisztviselőknek az elmaradt karácsonyi segélyüket.
A különös leletet egyelőre egypengős beléptidíj mellett mutogatják.

A Zalai Közlöny cikke az év (1932) szenzációs felfedezéséről: Nagykanizsa, március 31.  (Forrás: Kanizsa vár vissza – Facebook)

A titokzatos felírás megfejtése: olvasd el visszafelé.

Régen is tudtak poénkodni 🙂

Nagykanizsa az 1900-as évek elején

Olyan régi nagykanizsai képeslapokhoz jutottunk hozzá, melyeknek egy részét biztosan nem látta a nagyközönség. Hetenként több ezer régi kanizsai fotóból válogatunk és osztjuk meg azokat a Dél-Zala Press olvasóival.

A képek/képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

A régi kanizsai fotókat bemutató első cikkünket ITT a második részt pedig ITT nézhetik meg Olvasóink.

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa 1900-as évek 1

nagykanizsa 1900-as évek 2

nagykanizsa 1900-as évek 3

nagykanizsa 1900-as évek 4

nagykanizsa 1900-as évek 7

nagykanizsa 1900-as évek 8

nagykanizsa fotó 1

nagykanizsa fotó 2

nagykanizsa fotó 3

nagykanizsa fotó 4

Csodás régi képeslapok Nagykanizsáról

Olyan régi nagykanizsai képeslapokhoz jutottunk hozzá, melyeknek egy részét biztosan nem látta a nagyközönség. Hetenként több ezer régi kanizsai fotóból válogatunk és osszuk meg azokat a Dél-Zala Press olvasóival.

A képek/képeslapok gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

A régi kanizsai fotókat bemutató első cikkünket itt nézhetik meg.

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg.

nagykanizsa régi fotó 0

nagykanizsa régi fotó 1

nagykanizsa régi fotó 2

nagykanizsa régi fotó 3

nagykanizsa régi fotó 4

nagykanizsa régi fotó 5 jpg

nagykanizsa régi fotó 6

nagykanizsa régi fotó 7

nagykanizsa régi fotó 8

nagykanizsa régi fotó 9

Régi fotók Nagykanizsáról – Első rész

Olyan régi nagykanizsai fotókhoz jutottunk hozzá, melyeknek egy részét még biztosan nem látta a nagyközönség. Hetenként több ezer régi kanizsai fotóból válogatunk és osszuk meg azokat a Dél-Zala Press olvasóival.

A képek gyűjtői: Kánnár Attila, Tarnóczky Attila, Szombath Tibor, Török Tibor, Korpavári Attila, Vizvári József és még sokan mások…

Aki szeretne egy csodálatos képes albumot Nagykanizsáról, annak jó szívvel ajánljuk Vízvári József (Pipás) Üdvözlet Nagykanizsáról című 228, A/4-es méretű fotóból álló kiadványát, amely a 06/30/413-6995-ös telefonszámon rendelhető meg 🙂

nagykanizsa régi fotó 0

nagykanizsa régi fotó 1

nagykanizsa régi fotó 2

nagykanizsa régi fotó 3

nagykanizsa régi fotó 4

nagykanizsa régi fotó 5

nagykanizsa régi fotó 6

nagykanizsa régi fotó 7

nagykanizsa régi fotó 8

nagykanizsa régi fotó 9

nagykanizsa régi fotó 10

Kanizsai repülési próbálkozások

A repüléssel a 20. század elején próbálkozók jó része még mindenféle célirányos képzettség nélkül engedett vágyainak.
Nagykanizsán is egy színész, a Kövesy-társulat tenorja, Faludi Károly (1872-1974) fogott repülőgép építésébe. A színész 1905-től kísérletezgetett álma megvalósításával.
Előbb kis modelleket konstruált, majd 1909-ben már egy „valódi” gépet állított össze. A hét méteres, motor nélküli alkotás képes volt egy-egy másodpercre elhagyni a talajt. Igaz, ehhez legalább ötven fok lejtésű hegyoldalra volt szüksége.

nagykanizsa repülés 1

Ilyen előzmények után készítette el Faludi 1910 nyarára háromfedelű, 25 lóerős motorral felszerelt gépét. Sikerében a városban indított gyűjtésnek is része volt. (Közben eldőlt az első magyarországi felszállásért zajló verseny. Az év januárjában saját tervezésű gépén a kőbányai repülőtéren levegőbe emelkedett Adorján János gépészmérnök.)
Faludi masináját előbb a gimnázium régi, akkor már nem használt tornatermében (Eötvös tér) megcsodálhatta a város támogató közönsége, majd a társulatával és a gépével Siófokra távozó színész ott kezdett felszállási próbálkozásokba.

„Midőn gépe egyszer több méter magasságra szökkent, a váratlan sikertől egészen frappírozott aviatikus egy pillanatra elvesztette uralmát a gép felett s ez nekiment egy akácfának.” Így tájékoztatta a kanizsai közönséget a helyi lap, hogy jelezze: megint gépet kell építeni, gyűjtés is újabb indul.
A legújabb masina Kanizsán készült, java Torma Pál asztalos Kinizsi utcai műhelyében. A motoron kívüli egyetlen fém alkatrészt a Merkur vasművek produkálta.
A repülőgép a Katonaréten emelt hangárba került. Az utolsó simítások elvégzése után, 1910. október 19-én jött el a felszállás ideje.

nagykanizsa repülés 2

A szerkezetet megszemlélők egy része – képzett aviatikusok, akárcsak Faludi – azt jósolta, hogy az nem lesz képes repülésre. A színész sem lehetett túlságosan magabiztos, mert a próbálkozás előtt még lefényképeztette gépét.
A balsikert várók ezúttal elégedettek lehettek. A repülőgép 100 méternyi gurulás után előrebukott és – ahogy fogalmazott a Zalai Közlöny tudósítása – minden összetörhető része összetört. Az üléséről idejében leugró Faludinak (csak könnyebben, a lábán sérült meg) volt módja Vértes Antal fényképészt előkeríteni, akivel új felvételt csináltatott gépe új állapotáról.

Fel se szállt, mégis lezuhant! E címmel tudósított másnap a lap és járult hozzá Faludi kísérletező kedve szegéséhez.

Fotók: Faludi gépe a Katonaréten 1910-ben és az idős színész.

(Forrás: Kanizsa – vár vissza Facebook)

Az Erkel azaz a Maszolaj

Fiatal koromban gyakran megfordultam barátaimmal az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban. Nagykanizsán mindenki Maszolajként emlegette ezt a helyet. A fiataloknak számtalan szórakozási és kulturális lehetőséget biztosított ez az intézmény.

nagykanizsa erkel ferenc művelődési ház 3

Esténként óriási kártyacsaták és csocsó partik zajlottak. Amatőr festők állíthatták itt ki munkáikat, mint például Molnár Margit és Mórocné Bálint Éva . Különböző összejöveteleket,  színházi előadásokat is tartottak.
Itt alakult meg 1972-ben a Nagykanizsai Jazz Klub dr. Beke Árpád és Pék Pál vezetésével. (Ezt a kiegészítést megköszönöm Halász Gyulának, aki a kanizsai jazz élet igazi mindentudója. Működött itt filmklub is, remek filmeket lehetett megtekinteni. Köszönöm Gyula!)

IM000947.JPG

A nyolcvanas években diszkó működött az Erkelben. amit Kertész János vezetett, kiváló zenéket szedett össze. Az emeleten Ifjúsági klub volt, amit szintén János vezetett. Felléptek ismert előadó művészek pl. Koncz Zsuzsa, Eöry Szabó Zsolt, aki gitárjával és dalaival szórakoztatta a fiatalokat. Pol-beatot énekelt, ma már ezt a műfajt nem ismerik a fiatalok. Kiváló fotós, és ha jól tudom, ma a Nemzeti Színház fotósa.

Minden este itt tartózkodott, T. Karcsi, aki a DKG villanyszerelője volt és itt amolyan ház technikusi feladatokat látott el. Gondnok felügyelte a házat és a fiatalokat. Takács úrnak hívták. De volt olyan is, hogy lekapcsolták a villanyt, bezárták az ajtót és levetítettek egy orosz filmet, például a Fekete Tollú Fehér Madarat vagy a Csendesek a Hajnalokat.

nagykanizsa erkel ferenc művelődési ház 4

Színházi előadásoknál Karcsi volt a világosító, ami nem egyszerű feladat, hiszen együtt kell élnie a darabbal. Állandó vendége volt a város emblematikus figurája Hosi.  Aztán Söjtör Jani, aki a beteg kezével ha jó kedve volt olyan mese figurákat rajzolt, hogy bármelyik rajzfílm stúdió munkatársa lehetett volna.

Működött itt egy büfé, amit akkor Zöldváriné vezetett. Mindent összevetve ez a kultúrház a város fiatalságának színvonalas szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtott. Ma már nincs meg ez az intézmény, a helyén a Hit Gyülekezetének az imaterme van.

Így lett vége egy kiváló helynek amit mindenki csak Maszolajnak hívott! (Írta: Pusztafi Attila)

A Lapi kocsma

Helyileg  városunkban a Petőfi  utca alján volt, szemben a Honvéd utca torkolatával. Egy hírhedt kocsmája volt Nagykanizsának, amit szintén a Zala Megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat üzemeltetett.

nagykanizsa petőfi utca lapi kocsma

(A mostani társasházak helyén volt a Lapi)

Az idő tájt Novák úr volt az üzlet vezetője és később Murkáné Juci néni vette át az üzletet, akinek a férje a helyőrségi katonazenekar vezetője volt.

Muci néni nagyon kedves asszony volt. A fiaik közül Laci ma is játszik a Kanizsa Big Bandben, és a Zalai Szimfónikus zenekarban. A másik fiuk Gyula is kiváló zenész aki Komlón  él és a Nomád nevű Blues zenekarban játszik.  Itt a városban „Dzsipszi”  volt a beceneve  és olyan  nagy bongyor haja volt mint Angela Dawisnek.

No, ebbe kocsmába tényleg olyan figurák jártak mintha egy Rejtő Jenő könyvből léptek volna ki. Egyik ilyen volt a Fikusz Karcsiként ismert emberke, aki a Volán vállalatnál volt rakodó és az a hír járta róla, hogy idegenlégiós volt. Elég sok balhé,  verekedés volt ezen a helyen.

A kocsma hátsó udvarában autószerelő műhely és bontó működött. Az ott dolgozók gyakran jártak át a kocsmába inni valamit. Itt muzsikált esténként a teljesen fekete arcú Dunyi  aki hegedült és itt cimbalmozott a Dizsi család egyik tagja, akik mind remek muzsikusok voltak.

Én személyesen Misit ismerem aki nagyon rendes srác  és remek gitáros!

Később az épület állaga leromlott, a kocsma bezárt és ma a helyén egy nagy társasház van. Mára már városunkban nincs ilyen kocsma egy sem, pedig ezeknek a helyeknek volt egy sajátos hangulata és érdekes figurák jártak e helyekre.

(Írta Pusztafi Attila)

Kanizsai kocsmatúra: a Kék fény

Egykor sok Izzóba és a Kenyérgyárba igyekvő dolgozó embernek volt a törzshelye ez a nagykanizsai kocsma, ami a Nyírfa utcában volt. Ez az egység is a ZMSZVV (Zala Megyei Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat)  üzemeltetésében működött városunkban.

nagykanizsa buszmegálló régen

(A régi buszmegállóból ezrek indultak dolgozni egykoron a kanizsai Izzóba. Fotó: Fortepan)

Több üzletvezető is vitte ezt az ivót, legutoljára ha jól tudom Lábodi Jenő és felesége Eta, aki a Muskátli cukrászdában is dolgozott pincérként és aki sajnos fiatalon hunyt el. Előtte Jenő édesanyja volt az üzlet vezetője egészen nyugdíjazásáig. A nyolcvanas években adta ki a cég jövedelem érdekeltségbe. Hát ez is egy kultikus kocsmája volt Kanizsának.

A két említett nagy cég közelsége miatt sokan látogatták! A karbantartó részlegnél dolgoztam egy Kocsis László nevezetű kollégával. Laci vidám ember volt, szerette a jó borokat, ott lakott a közelben. Őnéki is törzshelye volt.Sajnos már szintén nincs közöttünk. Nem messze tőle működött egy úgynevezett bögre csárda, ahol már reggel öt órakor gyülekeztek a környék „Muslincái”

A Kék fény törzsvendége volt Ny úr, aki a vasúton dolgozott. Erős, kemény nagyhangú ember volt. Bár én messze laktam ettől a helytől, de időnként bejártam ide is. Valamikor a nyolcvanas évek végén szűnhetett meg, ha jól emlékszem és szerepét átvette a Függönyös, ami közel van az Izzóhoz és Őry Árpi a tulajdonosa.

Ma is közkedvelt helye a melósoknak. Bár el kell mondani azt is, hogy ma már az Izzóban (GE) már jóval kevesebben dolgoznak, mint akkoriban és már nem lehet megtenni, hogy műszak előtt valaki bedobjon egy felest. Mindenhol szondáznak…
(Írta: Pusztai Attila)

Volt egyszer egy kanizsai ÖNKI

Az  ÖNKI, merthogy Kanizsán mindenki így hívta a nagyon sok embert jól lakató éttermet.

nagykanizsa önkiszolgáló étterem 2
1976 nyarán alakította ki a ZMSZVV (Zala Megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat) ezt az egységét. Abban az időben városunkban nem volt még ilyen jellegű üzlet. Igazi nép kifőzde volt olcsó árakkal, de ennek ellenére jó minőségű ételekkel.

Rengeteg nyugdíjas járt be ebédért vagy ott helyben fogyasztotta el az ételt. Jól felszerelt konyhája volt és saját kis mini cukrászüzem is működött benne, ahol Ági a csinos kis cukrász hölgy  sütögette a finomabbnál – finomabb süteményeket. Tudom,  mert oda is jártam javítani és mindig megkínált.
Később Ági a Béke úton (merthogy akkor így hívták) nyitott egy kis fagylaltozót ami jó darabig üzemelt, ez nem messze volt a Csengery borozótól. Visszakanyarodva az Önkire volt hidegkonyhai részlege is ahol Halász Feri bácsi volt az úr!

nagykanizsa önkiszolgáló étterem 1
Finom kaszínó tojásokat, sonkatekercseket készített. Mindig jól laktam nála, ha javítottam a nagyhűtőjét, ami a folyosó végében volt. Sajnos egy tragikus autó balesetben vesztette életét.

Ezen kívül volt egy kifelé utca felé áruló bisztró jellegű része is az üzletnek. Fiataloknak is kedvenc találkahelye volt, ahová gyakran betértek egy – egy  sült burgonyára ketchup-os mártással  leöntve.

Jól működő hely volt. Az akkori vezetők : Lakner Gyula, Galamb Laci voltak, helyettes a nagyon csinos Vékásiné  Ilike volt.  Az irodában pedíg  Mihalicsné Irénke néni dolgozott, aki nagyon kedves hölgy volt.

nagykanizsa önkiszolgáló étterem 3
Valójában nem is értettem miért kellett megszüntetni e helyet, hiszen a város lakóinak kedvenc helye volt. Megszűnt aztán  a helyén Kremzner Géza nyitott ott egy exkluzív éttermet, ami, nagyon elegáns volt, úgy is hívták Nagykanizsán, ,hogy a „Fényes”.
Pár évig működött, de aztán vendég érdeklődés hiányában bezárt.

Hát ennyit az Önkiről. Egy biztos megszűnésével városunk szegényebb lett, egy igazán jó hellyel.

(Írta: Pusztafi Attila)

A kanizsai korzó szép hölgyei

1924-ben a Színházi élet című országos lap A korzó szépe címmel pályázatot hirdetett.
A nagykanizsai szép hölgyek sem voltak restek, hárman is jelentkeztek a megmérettetésre.
Gaál Annie, Lényi Manci és Lili valamint Molnár Aranka szavazatainak száma 160 és 171 közötti volt.
(Forrás: Nagykanizsa anno – Facebook)

nagykanizsa korzó régen

1 2 3 4 5